Friss felmérés: ilyen hatása lehet a tudásotokra a világjárvány

Egy friss kutatás szerint a diákok többségének visszaesett az iskolai tudása a koronavírus-járvány alatt, és sokaknál a szociális készségek fejlődése is megsínylette a bezártságot.

  • MTI

A felmérst a brit oktatási felügyelet (Ofsted) készítette, az oktatásügyi minisztérium szerint az eredmények alátámasztják a döntést az iskolák nyitvatartásával kapcsolatban. A felügyelet 900 angliai oktatási intézményben szeptember óta tett látogatásokra alapozta az eredményeit.

A kutatás szerint legsúlyosabban a kisgyerekek sínylik meg a távoktatást. Náluk visszaesés figyelhető meg a szavak és a számok ismeretében, vagy óvodás korban esetleg elfelejtettek olyan alapvető készségeket, mint a kés és a villa használata.

Az iskolába visszatért idősebbeknek csökkent a koncentrációképessége és a lezárások alatt a közösségi felületeken kirobbant online vitákat most az osztályteremben rendezik le. Az is kiderül a kutatásból, hogy a viszgált gyerekek egy részének romlott az állóképessége, míg néhányan mentális problémák jeleit mutatják.

Vannak azonban olyan gyerekek is, akik pozitív élményként élték meg a lezárásokat. Rájuk, akik támogató, de nem feltétlenül jómódú családban élnek, jó hatással lehetett a szüleikkel való fokozott együttlét, a családtagjaikkal töltött minőségi idő.

Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.