Egy friss kutatás szerint a diákok többségének visszaesett az iskolai tudása a koronavírus-járvány alatt, és sokaknál a szociális készségek fejlődése is megsínylette a bezártságot.
A felmérst a brit oktatási felügyelet (Ofsted) készítette, az oktatásügyi minisztérium szerint az eredmények alátámasztják a döntést az iskolák nyitvatartásával kapcsolatban. A felügyelet 900 angliai oktatási intézményben szeptember óta tett látogatásokra alapozta az eredményeit.
A kutatás szerint legsúlyosabban a kisgyerekek sínylik meg a távoktatást. Náluk visszaesés figyelhető meg a szavak és a számok ismeretében, vagy óvodás korban esetleg elfelejtettek olyan alapvető készségeket, mint a kés és a villa használata.
Az iskolába visszatért idősebbeknek csökkent a koncentrációképessége és a lezárások alatt a közösségi felületeken kirobbant online vitákat most az osztályteremben rendezik le. Az is kiderül a kutatásból, hogy a viszgált gyerekek egy részének romlott az állóképessége, míg néhányan mentális problémák jeleit mutatják.
Vannak azonban olyan gyerekek is, akik pozitív élményként élték meg a lezárásokat. Rájuk, akik támogató, de nem feltétlenül jómódú családban élnek, jó hatással lehetett a szüleikkel való fokozott együttlét, a családtagjaikkal töltött minőségi idő.
Pedagógusok Szakszervezete: a tanárok hogyan fognak osztódni?
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke összeszedte mivel értenek egyet és mivel nem, az iskolát érintő kormányzati döntések közül. Egy biztos: a kérdések száma nem lett alacsonyabb.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
