Győri késelős diák: "azt szerettem volna, hogy elvigye a mentő"

A tavaly decemberben tanárára támadó fiú a bíróságon beszélt a késelés körülményeiről. Egy korábbi tárgyaláson az is elhangzott, hogy nem akart ölni, csak szerette volna, ha a tanár rájön, a tanítási módszerei nem a legjobbak.

  • Eduline

Folytatódott annak a győri diáknak az ügye, aki tavaly decemberben többször megszúrta egyik tanárát, miután hármast kapott a fizika dolgozatára. A 17 éves fiút akkor a rendőrök bilincsben vitték el a győri Jedlik Ányos szakközépiskolából. Hétfőn tartották az első tárgyalást az ügyében - számolt be róla a Telex.

A diákot előre kitervelten, közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolják. A lap szerint a fiú egy éve összeroppant az iskolai nyomás alatt. Két héttel azelőtt ugyanis, hogy megtámadta tanárát, otthon arról beszélt, hogy „már nem tud aludni, úgy érzi, képtelen rendesen felkészülni az órákra, és ennek már fizikai tünetei is vannak, ezért szeretne erről valakivel beszélni”. Szülei akkor a nevelési tanácsadó segítségével be is jegyeztették szakemberhez. Később az is kiderült, hogy az orvosszakértő szerint a fiú teljesen beszámítható.

Bár a diák a tárgyaláson gyakorlatilag már egyáltalán nem emlékezett a késelés körülményeire, gyanúsítotti kihallgatásán részletesen beszélt arról. Elmondta, hogy „elöntötte az adrenalin, és a torkában dobogott a szíve”. A tavaly decemberi kihallgatáson azt is bevallotta, nem teljes erőből szúrt, de nem is gyengén, és innentől nem emlékszik semmire.

Azt szerettem volna, hogy elvigye a mentő, és hogy rájöjjön arra, a tanítási módszerei nem a legjobbak, de nem akartam megölni

- olvasta fel a bíró az akkori vallomását. A bíróság hétfőn tanúként meghallgatta a fiú édesanyját is, aki felelősnek érzi magát a történtekért. Úgy érzi, nem vette észre időben, hogy a fia mekkora nyomás alatt volt az elmúlt években, és azt sem, hogy nehezen illeszkedik be a nagyobb társaságokba. Az anya elmondása szerint a fiú korábban fizikailag sosem bántott senkit. 

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt érdemes megnézned.

Szeptember óta 257 esetben akcióztak az iskolaőrök

Az utóbbi hónapban nőtt azoknak az iskoláknak a száma, ahol iskolaőröket alkalmaznak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.