A családja szerint nem koronavírusban hunyt el az újlipótvárosi tanárnő

A család szerint a Pedagógusok Szakszervezete hamis információkat közölt a tanárnőről, az 52 éves nő ugyanis nem koronavírusban, hanem hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el.

  • Eduline

Korábban írtunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kedden azt közölte a hvg.hu-val, hogy koronavírusban halt meg egy XIII. kerületi általános iskola tanára. A hír a szakszervezet honlapjára is felkerült, azonban később a család cáfolta, hogy az 52 éves tanárnő koronavírusos lett volna.

A tanárnő testvérének a hvg.hu-hoz is eljuttatott állásfoglalása szerint az 52 éves nő "hosszan tartó súlyos betegségben halt meg, mely semmilyen összefüggésben nem állt a covid fertőzéssel. Az iskolában valóban volt korábban covid fertőzés." A személyiségi jogokat tiszteletben tartva annyit közölt még, hogy nővére számára nem találták meg a megfelelő gyógykezelést, ezért hunyt el, ami a járvány nélkül is bekövetkezett volna, állapota ugyanis az utóbbi időben súlyosbodott.

A család közlése után a lap ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét, amelynek elnöke elmondta, az iskolából, egy közvetlen kollégától szóbeli tájékoztatást kaptak arról, hogy az érintett tanár koronavírusos volt, ez alapján adták ki a tájékoztatást. A PSZ elmondása szerint a tanárnőt és osztályát koronavírus-fertőzés miatt karanténba küldték. Elképzelhető, hogy ez alapján kapták azt a tájékoztatást, hogy a tanárnő is megfertőződött. 

Otthonról tanul a mártélyi beteg kisfiú, miután bezárták az iskoláját

A 10 éves Kovács Krisztián nem tudott az osztálytársaival tartani egy távolabbi iskolába, miután létszámgondok miatt bezárták a Varga Tamás Általános Iskola Mártélyi Tagintézményét. A diák ugyanis súlyos bélbetegséggel küzd, az édesanyja szerint ezért szükség van arra, hogy mindig a fia közelében lehessen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.