A család szerint a Pedagógusok Szakszervezete hamis információkat közölt a tanárnőről, az 52 éves nő ugyanis nem koronavírusban, hanem hosszan tartó, súlyos betegségben hunyt el.
Korábban írtunk róla, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kedden azt közölte a hvg.hu-val, hogy koronavírusban halt meg egy XIII. kerületi általános iskola tanára. A hír a szakszervezet honlapjára is felkerült, azonban később a család cáfolta, hogy az 52 éves tanárnő koronavírusos lett volna.
A tanárnő testvérének a hvg.hu-hoz is eljuttatott állásfoglalása szerint az 52 éves nő "hosszan tartó súlyos betegségben halt meg, mely semmilyen összefüggésben nem állt a covid fertőzéssel. Az iskolában valóban volt korábban covid fertőzés." A személyiségi jogokat tiszteletben tartva annyit közölt még, hogy nővére számára nem találták meg a megfelelő gyógykezelést, ezért hunyt el, ami a járvány nélkül is bekövetkezett volna, állapota ugyanis az utóbbi időben súlyosbodott.
A család közlése után a lap ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét, amelynek elnöke elmondta, az iskolából, egy közvetlen kollégától szóbeli tájékoztatást kaptak arról, hogy az érintett tanár koronavírusos volt, ez alapján adták ki a tájékoztatást. A PSZ elmondása szerint a tanárnőt és osztályát koronavírus-fertőzés miatt karanténba küldték. Elképzelhető, hogy ez alapján kapták azt a tájékoztatást, hogy a tanárnő is megfertőződött.
Otthonról tanul a mártélyi beteg kisfiú, miután bezárták az iskoláját
A 10 éves Kovács Krisztián nem tudott az osztálytársaival tartani egy távolabbi iskolába, miután létszámgondok miatt bezárták a Varga Tamás Általános Iskola Mártélyi Tagintézményét. A diák ugyanis súlyos bélbetegséggel küzd, az édesanyja szerint ezért szükség van arra, hogy mindig a fia közelében lehessen.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
