Kormányinfó: nem állnak át az iskolák digitális tanrendre az őszi szünet után sem

Minden megy tovább a normális kerékvágásban.

  • Eduline

Gulyás Gergely a Hír TV felvetésére a csütörtöki kormányinfón elmondta: normális rendben kívánják fenntartani az oktatást, nem állítják át az iskolákat digitális tanrendre az őszi szünet után sem.

A riporter felvetése az volt, hogy a felsőbb évfolyamok esetében nem várható-e a digitális átállás, tekintettel az emelkedő koronavírusos esetszámokra.

Mindeközben a lengyelországi felsősök is áttértek a vegyes vagy távoktatásra. De a járványhelyzet miatt az angliai diákok közel felét is hazaküldték a középiskolákból múlt héten. A friss adatok azt mutatják, hogy a koronavírus miatt a diákok 5 százaléka - vagyis körülbelül 400 ezer tanuló - nem jár iskolába. Ugyanakkor Németországban a tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson, azaz az iskolákat szinte teljesen elkerülte a koronavírus - erről itt írtunk részletesebben.

Megunta a maszkviselést, ezért megnyomta az iskolai tűzjelzőt egy komlói diák

A tanítást le kellett állítani és az iskolát is kiüríttették. A 17 éves fiú a diákcsínyéből akár bírósági ügy is lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.