Megunta a maszkviselést, ezért megnyomta az iskolai tűzjelzőt egy komlói diák

A tanítást le kellett állítani és az iskolát is kiüríttették. A 17 éves fiú a diákcsínyéből akár bírósági ügy is lehet.

  • Eduline

Az egyik 17 éves tanulónak elege lett a tanításból és a maszkviselésből, ezért úgy döntött megnyomja a tűzriasztót, és így vet véget a tanításnak - számolt be a furcsa esetről az ATV Híradója.

A csatornának a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta, a riasztást követően az iskolát kiürítették és megvizsgálták a rendszert, de megállapították, hogy nincs tűz, valaki szándékosan riasztotta a tűzoltókat. Később a begyűjtött információk alapján előállították a feltételezett elkövetőt: az egyik diákot.

Bár a fiú még nem töltötte be a 18. életévét, az ügyvéd szerint így is bíróság elé állítható, és jogszabály alapján büntethető. Az ügyvéd azt is hozzátette: a fiú valószínűleg azt hitte, egyszerű diákcsínyről van szó, "azonban jelen esetben azzal, hogy megnyomta ezt a gombot, azt a látszatot keltette, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezte fenyeget".

Amennyiben a 17 éves tanuló először követett el ilyen diákcsínyt, akkor feltételezhetően pénzbüntetésre ítéli a bíróság.

A tűzoltók egyébként az elmondásuk szerint sok téves riasztást kapnak, de ezek nagy része nem szándékos. Az ilyen esetek viszont, amikor valaki direkt vezeti félre őket, súlyos következményekkel járhatnak, hiszen amíg ők a megtévesztővel vannak elfoglalva, a valódi esetekhez késve érkezhetnek, ami emberi életekbe is kerülhet.

Letöltendőt kapott a tanévzáró alatt diákokat kifosztó férfi

Letöltendőt kapott és a közügyektől is eltiltották azt a férfit, aki tavaly júniusban több mint kétmillió forint értékben lopott diákoktól és szülőktől egy gimnázium tanévzárója alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.