A tanítást le kellett állítani és az iskolát is kiüríttették. A 17 éves fiú a diákcsínyéből akár bírósági ügy is lehet.
Az egyik 17 éves tanulónak elege lett a tanításból és a maszkviselésből, ezért úgy döntött megnyomja a tűzriasztót, és így vet véget a tanításnak - számolt be a furcsa esetről az ATV Híradója.
A csatornának a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta, a riasztást követően az iskolát kiürítették és megvizsgálták a rendszert, de megállapították, hogy nincs tűz, valaki szándékosan riasztotta a tűzoltókat. Később a begyűjtött információk alapján előállították a feltételezett elkövetőt: az egyik diákot.
Bár a fiú még nem töltötte be a 18. életévét, az ügyvéd szerint így is bíróság elé állítható, és jogszabály alapján büntethető. Az ügyvéd azt is hozzátette: a fiú valószínűleg azt hitte, egyszerű diákcsínyről van szó, "azonban jelen esetben azzal, hogy megnyomta ezt a gombot, azt a látszatot keltette, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezte fenyeget".
Amennyiben a 17 éves tanuló először követett el ilyen diákcsínyt, akkor feltételezhetően pénzbüntetésre ítéli a bíróság.
A tűzoltók egyébként az elmondásuk szerint sok téves riasztást kapnak, de ezek nagy része nem szándékos. Az ilyen esetek viszont, amikor valaki direkt vezeti félre őket, súlyos következményekkel járhatnak, hiszen amíg ők a megtévesztővel vannak elfoglalva, a valódi esetekhez késve érkezhetnek, ami emberi életekbe is kerülhet.
Letöltendőt kapott a tanévzáró alatt diákokat kifosztó férfi
Letöltendőt kapott és a közügyektől is eltiltották azt a férfit, aki tavaly júniusban több mint kétmillió forint értékben lopott diákoktól és szülőktől egy gimnázium tanévzárója alatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
A megkérdezett diákok közel fele nem avatkozik közbe, amikor iskolai bántalmazást lát, sokan pedig úgy érzik, hiába jelentenék a zaklatást, annak nem lenne következménye. Többek között ezek derültek ki a NEM OKÉ nevű, iskolai bullying megelőzését célzó program első tapasztalataiból.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
