Megunta a maszkviselést, ezért megnyomta az iskolai tűzjelzőt egy komlói diák

A tanítást le kellett állítani és az iskolát is kiüríttették. A 17 éves fiú a diákcsínyéből akár bírósági ügy is lehet.

  • Eduline

Az egyik 17 éves tanulónak elege lett a tanításból és a maszkviselésből, ezért úgy döntött megnyomja a tűzriasztót, és így vet véget a tanításnak - számolt be a furcsa esetről az ATV Híradója.

A csatornának a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta, a riasztást követően az iskolát kiürítették és megvizsgálták a rendszert, de megállapították, hogy nincs tűz, valaki szándékosan riasztotta a tűzoltókat. Később a begyűjtött információk alapján előállították a feltételezett elkövetőt: az egyik diákot.

Bár a fiú még nem töltötte be a 18. életévét, az ügyvéd szerint így is bíróság elé állítható, és jogszabály alapján büntethető. Az ügyvéd azt is hozzátette: a fiú valószínűleg azt hitte, egyszerű diákcsínyről van szó, "azonban jelen esetben azzal, hogy megnyomta ezt a gombot, azt a látszatot keltette, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezte fenyeget".

Amennyiben a 17 éves tanuló először követett el ilyen diákcsínyt, akkor feltételezhetően pénzbüntetésre ítéli a bíróság.

A tűzoltók egyébként az elmondásuk szerint sok téves riasztást kapnak, de ezek nagy része nem szándékos. Az ilyen esetek viszont, amikor valaki direkt vezeti félre őket, súlyos következményekkel járhatnak, hiszen amíg ők a megtévesztővel vannak elfoglalva, a valódi esetekhez késve érkezhetnek, ami emberi életekbe is kerülhet.

Letöltendőt kapott a tanévzáró alatt diákokat kifosztó férfi

Letöltendőt kapott és a közügyektől is eltiltották azt a férfit, aki tavaly júniusban több mint kétmillió forint értékben lopott diákoktól és szülőktől egy gimnázium tanévzárója alatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.