A tanítást le kellett állítani és az iskolát is kiüríttették. A 17 éves fiú a diákcsínyéből akár bírósági ügy is lehet.
Az egyik 17 éves tanulónak elege lett a tanításból és a maszkviselésből, ezért úgy döntött megnyomja a tűzriasztót, és így vet véget a tanításnak - számolt be a furcsa esetről az ATV Híradója.
A csatornának a Baranya Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője elmondta, a riasztást követően az iskolát kiürítették és megvizsgálták a rendszert, de megállapították, hogy nincs tűz, valaki szándékosan riasztotta a tűzoltókat. Később a begyűjtött információk alapján előállították a feltételezett elkövetőt: az egyik diákot.
Bár a fiú még nem töltötte be a 18. életévét, az ügyvéd szerint így is bíróság elé állítható, és jogszabály alapján büntethető. Az ügyvéd azt is hozzátette: a fiú valószínűleg azt hitte, egyszerű diákcsínyről van szó, "azonban jelen esetben azzal, hogy megnyomta ezt a gombot, azt a látszatot keltette, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezte fenyeget".
Amennyiben a 17 éves tanuló először követett el ilyen diákcsínyt, akkor feltételezhetően pénzbüntetésre ítéli a bíróság.
A tűzoltók egyébként az elmondásuk szerint sok téves riasztást kapnak, de ezek nagy része nem szándékos. Az ilyen esetek viszont, amikor valaki direkt vezeti félre őket, súlyos következményekkel járhatnak, hiszen amíg ők a megtévesztővel vannak elfoglalva, a valódi esetekhez késve érkezhetnek, ami emberi életekbe is kerülhet.
Letöltendőt kapott a tanévzáró alatt diákokat kifosztó férfi
Letöltendőt kapott és a közügyektől is eltiltották azt a férfit, aki tavaly júniusban több mint kétmillió forint értékben lopott diákoktól és szülőktől egy gimnázium tanévzárója alatt.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
