Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Természetesen itt is az a cél, hogy lelassítsák a koronavírus-járvány terjedését.
A középiskolák és a felsőoktatási intézmények már hétfőn áttértek távoktatásra azokban a lengyelországi járásokban, amelyeket a fertőzöttek magas száma miatt veszélyeztetett, piros övezetnek minősítettek - vagyis az ország területének mintegy felén. Az általános iskolák felső tagozatairól a válságstáb szerdai ülésén döntenek hivatalosan - jelentette be szerdai parlamenti beszédében Mateusz Morawiecki kormányfő.
Elmondta: a kormány a lehetséges legrosszabb forgatókönyvekre készül. "Jöhet a második hullám, jöhet a harmadik, jöhetnek további hullámok", a kormány stratégiája pedig az, hogy megóvják a betegség által leginkább veszélyeztetett időseket, egyúttal úgy alakítsák a társadalmi és a gazdasági életet, hogy az emberek "tanulhassanak, dolgozhassanak, élhessenek, ne zárják be a gazdaságot, és mégis megszakíthassák a Covid-19 terjedésének folyamatát" - magyarázta Morawiecki.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy a járványhelyzet miatt az angliai diákok közel felét is hazaküldték a középiskolákból múlt héten. A friss adatok azt mutatják, hogy a koronavírus miatt a diákok 5 százaléka - vagyis körülbelül 400 ezer tanuló - nem jár iskolába. Mindeközben Németországban a tartományi kormányok adatai szerint a tanév kezdetétől az őszi szünetig országos átlagban a tanulók 98 százaléka részt tudott venni az iskolai, tantermi oktatáson, azaz az iskolákat szinte teljesen elkerülte a koronavírus - erről itt írtunk részletesebben.
Becsületrendet ad a francia állam a lefejezett tanárnak
A legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrendet adományozza a francia állam annak a francia történelemtanárnak, akit múlt héten meggyilkoltak - jelentette be kedden Jean-Michel Blanquer francia oktatásügyi miniszter.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.