Nincs részletes és egységes szabályozás, az iskolák csak várnak

Hiába van akár két negatív koronavírustesztjük, ahol megjelent a fertőzés, ott otthon kell maradniuk a diákoknak és a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk – mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter.

  • Eduline

Ez azért van így, mert ha egy vagy több osztályt otthoni karanténba küldenek, az ő oktatásuk két hétig tantermen kívül, digitálisan folytatódik, s ha néhányan vállalkoznak is a tesztre, az intézmények velük sem tesznek kivételt. Egyébként a tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos - írja az oldal.

Ki lehet érintett? Horváth Péter a lapnak azt mondta, tudomása szerint azok számítanak szoros kontaktnak, akik legalább tizenöt percig, maszk nélkül, két méternél közelebb tartózkodtak a fertőzötthöz.

Maruzsa Zoltán elmondta, mi a teendő ha fertőzött van az iskolában

A köznevelésért felelős államtitkár kifejtette, hogy mit kell tennie az iskoláknak ha fertőzött van valamelyik osztályban.

Arra vonatkozóan viszont továbbra sincs részletes és egységes szabályozás, ha egy iskolában megjelenik a vírus, a pedagógusoknak, intézményvezetőknek mit kell tenniük azon kívül, hogy értesítik a tankerületet és a megyei népegészségügyet.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elismerte, a bürokratikus eljárásrend lassítja az intézkedést, mint fogalmazott, „érzékelhető, hogy a népegészségügyi központok lemaradásban vannak”. Horváth Péter szerint az ügyintézés legalább egy-két napot is igénybe vehet, mire döntés születhet a rendkívüli szünetről vagy a tantermen kívüli oktatásról. Úgy véli, ez elkerülhető lenne, ha az iskoláknak engednék, hogy automatikusan átálljanak - idézi az oldal.

Ezzel szemben tegnap Maruzsa Zoltán egy interjúban arról beszélt, hogy a határozat még aznap megszületik az iskolák esetében, hiszen gyorsan tudnak abban a kérdésben eredményesen dönteni, hogy az adott iskolákban mi legyen a megoldás a fertőzés megjelenésére.

Változik az érettségi követelményrendszere: a kérdés csak az, hogyan és kiknek

A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.