Egy budaörsi iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a távolságtartást nem lehet kontrollálni.
Turcsik Viktor, a budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója az InfoRádiónak elmondta, főleg a délutáni sportfoglalkozások és a kirándulások korlátozása okozott meglepetést az iskola számára az Emmi új járványügyi intézkedéscsomagjában. Az irányelv meglehetősen tiltja a délutáni sportfoglalkozásokat, pedig ők azt gondolják, hogy a diákok számára ezek nagyon fontosak.
Az iskolákra vonatkozó szigorított járványügyi szabályok többek között az ebédeltetésre is kitérnek, amit a budaörsi iskolában úgy oldottak meg, hogy meghosszabbították annak idejét, de ez is valamennyire a tanítás rovására megy. Azt szerették volna, hogy egyszerre csak két osztály legyen az ebédlőben, de ez nagyon megnövelte a sorban állási időt és a másfél métert is képtelenség volt tartani, ezért három osztály eszik egyszerre. Egy-egy osztály elkülönül egymástól, viszont az osztálytársak közelebb vannak egymáshoz, mint másfél méter.
Az iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a "a távolságtartás nehéz, a gyerekek egymáshoz érnek, egymás fülőbe sugdosnak, ezt nem lehet kontrollálni".
Arról, hogy a járványügyi protokoll szerint hogyan kellene zajlani az iskolákban a rendezvényeknek, az osztáykirándulásoknak és a tesióráknak, itt írtunk korábban.
Tíz-húsz iskola egy-egy osztályában zajlik digitális oktatás
Tíz és húsz között van azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt - mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
