A járványügyi intézkedések közül a távolságtartás megy a legnehezebben a diákoknak

Egy budaörsi iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a távolságtartást nem lehet kontrollálni.

  • Eduline

Turcsik Viktor, a budaörsi Hermann Ottó Általános Iskola igazgatója az InfoRádiónak elmondta, főleg a délutáni sportfoglalkozások és a kirándulások korlátozása okozott meglepetést az iskola számára az Emmi új járványügyi intézkedéscsomagjában. Az irányelv meglehetősen tiltja a délutáni sportfoglalkozásokat, pedig ők azt gondolják, hogy a diákok számára ezek nagyon fontosak.

Az iskolákra vonatkozó szigorított járványügyi szabályok többek között az ebédeltetésre is kitérnek, amit a budaörsi iskolában úgy oldottak meg, hogy meghosszabbították annak idejét, de ez is valamennyire a tanítás rovására megy. Azt szerették volna, hogy egyszerre csak két osztály legyen az ebédlőben, de ez nagyon megnövelte a sorban állási időt és a másfél métert is képtelenség volt tartani, ezért három osztály eszik egyszerre. Egy-egy osztály elkülönül egymástól, viszont az osztálytársak közelebb vannak egymáshoz, mint másfél méter.

Az iskolaigazgató szerint a maszkviselés, a kézfertőtlenítés és a kézmosás is jól megy a diákoknak, de a "a távolságtartás nehéz, a gyerekek egymáshoz érnek, egymás fülőbe sugdosnak, ezt nem lehet kontrollálni".

Arról, hogy a járványügyi protokoll szerint hogyan kellene zajlani az iskolákban a rendezvényeknek, az osztáykirándulásoknak és a tesióráknak, itt írtunk korábban.

Tíz-húsz iskola egy-egy osztályában zajlik digitális oktatás

Tíz és húsz között van azon iskolák száma, ahol részlegesen - egy-egy osztályt érintve - digitális oktatásra kellett átállni a koronavírus-járvány miatt - mondta a Nemzeti Pedagóguskar elnöke csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.