A jelentkezőknek nagyjából csak a harmada volt alkalmas iskolaőrnek

Az 1409 jelentkező közül mindössze 504-en tölthetik be a pozíciót a 2020/2021-es tanévben.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy július végéig összesen 1409 fő adta be jelentkezését a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra. Az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatokon azonban sokan elbuktak, így mindössze 504-en kezdhetik el a szolgálatukat a 2020/2021-es tanévben - derült ki a rendőrség szerdai sajtótájékoztatóján.

Az 504-ből 423-an intézményi iskolaőrök és 81-en tartalék iskolaőr - közülük 131-en nők, 373-an pedig férfiak.

A szerdai sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az iskolaőrök sajátos jogokkal vannak felruházva és rendelkeznek kényszerítő eszközzel - így bilinccsel, gumibottal és könnygáz spray-vel -, ugyanakkor utóbbiak használatára csak kiemelten indokolt esetben kerülhet sor.

Tevékenységük a pedagógusok, nevelők, oktatók munkájának biztosítása, a személyüket érő támadások megelőzése. Nevelési-oktatási kérdésekben javaslatot nem fogalmazhatnak meg, kizárólag a biztonsági kérdésekbe szólhatnak bele. Az iskolaőr nem rendőr, nem állít elő, nem fog el, nem hallgat ki, és a rendőr sem iskolaőr - hangsúlyozták.

A legtöbb iskolai erőszak a fővároshoz köthető, de mégsem itt lesz az iskolaőrök nagyrésze

Az elmúlt három év statisztikái szerint Budapesten regisztrálták a legtöbb iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt - összesen 91-et -, a fővárosi iskolák azonban nem igazán kérnek az iskolaőrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval kevesebb az iskolai erőszak, mégis itt kell majd a legtöbb intézményben számítani az őrök megjelenésére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.