A jelentkezőknek nagyjából csak a harmada volt alkalmas iskolaőrnek

Az 1409 jelentkező közül mindössze 504-en tölthetik be a pozíciót a 2020/2021-es tanévben.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy július végéig összesen 1409 fő adta be jelentkezését a rendőrség által meghirdetett iskolaőri pályázatra. Az egészségügyi, pszichológiai és erőnléti vizsgálatokon azonban sokan elbuktak, így mindössze 504-en kezdhetik el a szolgálatukat a 2020/2021-es tanévben - derült ki a rendőrség szerdai sajtótájékoztatóján.

Az 504-ből 423-an intézményi iskolaőrök és 81-en tartalék iskolaőr - közülük 131-en nők, 373-an pedig férfiak.

A szerdai sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az iskolaőrök sajátos jogokkal vannak felruházva és rendelkeznek kényszerítő eszközzel - így bilinccsel, gumibottal és könnygáz spray-vel -, ugyanakkor utóbbiak használatára csak kiemelten indokolt esetben kerülhet sor.

Tevékenységük a pedagógusok, nevelők, oktatók munkájának biztosítása, a személyüket érő támadások megelőzése. Nevelési-oktatási kérdésekben javaslatot nem fogalmazhatnak meg, kizárólag a biztonsági kérdésekbe szólhatnak bele. Az iskolaőr nem rendőr, nem állít elő, nem fog el, nem hallgat ki, és a rendőr sem iskolaőr - hangsúlyozták.

A legtöbb iskolai erőszak a fővároshoz köthető, de mégsem itt lesz az iskolaőrök nagyrésze

Az elmúlt három év statisztikái szerint Budapesten regisztrálták a legtöbb iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt - összesen 91-et -, a fővárosi iskolák azonban nem igazán kérnek az iskolaőrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval kevesebb az iskolai erőszak, mégis itt kell majd a legtöbb intézményben számítani az őrök megjelenésére.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.