Hogyan lehet betartani a járványügyi javaslatokat, ha nem adottak a körülmények?

Az iskoláké lesz a felelősség a járványügyi kérdésekben, de az oktatási tárca nagyvonalúan biztosítja majd a fertőtlenítőszert.

  • Eduline

Az iskolákban többek között alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni, illetve ha osztályok váltják egymást a termekben a szünetben azokat is újra át kell fertőtleníteni, maszkot viselni azonban nem lesz kötelező - foglalja össze a héten hozott döntéseket a HVG e heti számában.

Hozzáteszik, a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot be lehessen tartani. A nagy kérdés azonban, hogyan lehetne ezeket az ajánlásokat betartani egy olyan iskolában, amit adott esetben több száz éve építettek - feleannyi gyerek számára, amit ahányan odajárnak. Az iskolák jelentős része - az "elitiskolák" csaknem mindegyike - régi, korszerűtlen épületben működik, ahol a folyosók szűkösek, a közösségi terek sokszor hiányoznak, a mosdók elavultak.

A HVG által megkérdezett igazgatók azonban mindezek ellenére inkább várakozással állnak a tanév előtt, mintsem félve, bár a beszélgetésekből kiderült, hogy hiányolják a pontos információkat a vírus terjedéséről.

Mi lesz azokkal, akik most kezdik az iskolát? Az idei elsősök amúgy is hátrányból indulnak. A tavaly nyáron ugyanis jelentősen szigorította a kormány a beiskolázás szabályait, így már mindenkinek 6 éves korban kötelező az iskolakezdés.

Mi lesz, ha jön a második hullám? Az érdekvédők az osztrák modellt javasolják. A hibrid oktatás szerint az egyik héten 3, a másik héten 2 napot töltenének a diákok az iskolákban, a többi napon otthonról tanulnának. A HVG cikke szerint ez már harmadiktól megoldást jelenthetne - így lenne elegendő tanterem, és a tanárok is jobban bírnák a terhelést.

A teljes cikket elolvashatjátok a HVG e heti számában. 

Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban

Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu