Hogyan lehet betartani a járványügyi javaslatokat, ha nem adottak a körülmények?

Az iskoláké lesz a felelősség a járványügyi kérdésekben, de az oktatási tárca nagyvonalúan biztosítja majd a fertőtlenítőszert.

  • Eduline

Az iskolákban többek között alapos, mindenre kiterjedő fertőtlenítő takarítást kell elvégezni, illetve ha osztályok váltják egymást a termekben a szünetben azokat is újra át kell fertőtleníteni, maszkot viselni azonban nem lesz kötelező - foglalja össze a héten hozott döntéseket a HVG e heti számában.

Hozzáteszik, a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyerek tartózkodhat, hogy a 1,5 méteres védőtávolságot be lehessen tartani. A nagy kérdés azonban, hogyan lehetne ezeket az ajánlásokat betartani egy olyan iskolában, amit adott esetben több száz éve építettek - feleannyi gyerek számára, amit ahányan odajárnak. Az iskolák jelentős része - az "elitiskolák" csaknem mindegyike - régi, korszerűtlen épületben működik, ahol a folyosók szűkösek, a közösségi terek sokszor hiányoznak, a mosdók elavultak.

A HVG által megkérdezett igazgatók azonban mindezek ellenére inkább várakozással állnak a tanév előtt, mintsem félve, bár a beszélgetésekből kiderült, hogy hiányolják a pontos információkat a vírus terjedéséről.

Mi lesz azokkal, akik most kezdik az iskolát? Az idei elsősök amúgy is hátrányból indulnak. A tavaly nyáron ugyanis jelentősen szigorította a kormány a beiskolázás szabályait, így már mindenkinek 6 éves korban kötelező az iskolakezdés.

Mi lesz, ha jön a második hullám? Az érdekvédők az osztrák modellt javasolják. A hibrid oktatás szerint az egyik héten 3, a másik héten 2 napot töltenének a diákok az iskolákban, a többi napon otthonról tanulnának. A HVG cikke szerint ez már harmadiktól megoldást jelenthetne - így lenne elegendő tanterem, és a tanárok is jobban bírnák a terhelést.

A teljes cikket elolvashatjátok a HVG e heti számában. 

Kötelező maszkviselés, távolságtartás: így indul a tanév más országokban

Korlátozásokkal készülnek az új tanévre egész Európában a koronavírus-fertőzés veszélye miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.