Csak azokban az iskolákban lenne távoktatás szeptembertől, ahol ez a járvány miatt szükséges

Sok településen meg sem jelent a vírus, mégis felfüggesztették a tantermi oktatást, ezért amennyiben szeptembertől a járványhelyzet miatt újabb intézkedésekre lesz szükség, intézményi, helyi vagy regionális szinten kezelné azokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

  • Eduline

Korábban már beszámoltunk róla, hogy Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár azt mondta: ősszel remélhetőleg elkerülhető a rendszerszintű átállás a digitális munkarendre, és csak ott kell erről döntést hozni, ahol járványügyileg szükséges.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint ez azért is fontos, hogy minden diák egyenlő eséllyel tudjon bekapcsolódni az oktatásba, illetve a szülők tehermentesítve legyenek a gyermekfelügyelet biztosításával - közölték a Népszavával. A szaktárca szerint a gyermekfelügyelet miatt az iskolaőrökre is mindenképpen szükség lesz a jelenlétüket igénylő iskolákban.

A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás a lapnak elmondta, elfogadható, ha egy újabb veszélyhelyzet esetén nem egyszerre áll át minden iskola az online oktatásra, mivel tavasszal sem minden településen jelent meg a vírus. Sok diák pedig - különösen a hátrányos helyzetű régiókban élők - lemaradtak a többiektől, ugyanis nem tudták elérni az iskolák digitális oktatását.

Az Emmi szeretné csökkenteni ezt a szakadékot a diákok között, ezért a most zajló nemzeti konzultációban kikérik az emberek véleményét, támogatják-e, hogy járvány esetén ingyenes legyen az internet az iskolás gyermeket nevelő családoknak illetve a pedagógusoknak.

Csaknem tízmillió diák eshet ki végleg az oktatásból az év végéig a járvány miatt

Világszerte mintegy 9,7 millió tanuló eshet ki az iskolából a járvány lecsengésével - figyelmeztetett a londoni székhelyű Save the Children nemzetközi segélyszervezet hétfőn.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.