Bár korábban már kikerült egy toborzó plakát a Facebookra, azt törölték azzal az indokkal, hogy véletlen tették ki.
Július 16-tól, vagyis csütörtöktől kezdődhet meg az iskolaőrök toborzása, ugyanis ezen a napon lép hatályba az iskolaőrség felállításáról szóló törvénymódosítás – írja a Népszava.
Korábban még arról volt szó, hogy egykori rendőrökből lehetnek majd iskolaőrök, de a véletlenül kikerült toborzó plakátból az derült ki, hogy az állás betöltéséhez rendvédelmi végzettség nem kötelező, csupán előnyt jelent. Csütörtöktől lép hatályba az iskolaőrség felállításáról szóló törvénymódosítás, így a héten tényleg megkezdődhet a toborzás. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Facebook-oldalára korábban kikerült toborzó plakát eltűnt, azt mondták, hogy az álláshirdetés tévedésből jelent meg idő előtt.
Az iskolaőrök felkészítése augusztus elején kezdődhet, szeptember elsején pedig már munkába is állhatnak. A vonatkozó jogszabály elfogadása előtt a törvényalkotók úgy módosítottak az előírásokon, hogy a képzést a munkába állás kezdetétől számított három hónapon belül is be lehet fejezni. Szűcs Tamás a PDSZ elnöke hiányolta, hogy még egy olyan felmérés sem készült az iskolákban, amely alapján megállapítható lenne, pontosan milyen kritériumok alapján lehet szükség iskolaőrök alkalmazására.
A lap szerette volna megtudni az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), eddig pontosan mennyi intézmény jelezte a több mint ötezerből, hogy igényt tartana iskolaőrre, de továbbra is csak a hetekkel ezelőtt ismertetett számot („mintegy 500 köznevelési és szakképzési intézmény”) kapták válaszul. Hozzátették, hogy az igények felmérése a tankerületeken és a szakképzési centrumokon keresztül történik, és hogy a konkrét intézményekről később lesznek információik.
Még el sem indult a toborzás és a képzés máris feszültség van az iskolaőrök fizetése körül. A PSZ szerint megalázó a tanárokra nézve, ha az iskolaőrök többet vagy ugyanannyit fognak keresni, mint a diplomás pedagógusok.
A fiatal tanárok hónapok óta próbálnak időpontot egyeztetni Rácz Zsófiával
A PSZ Országos Ifjúsági Tagozata március óta szeretne találkozni a fiatalokért felelős helyettes államtitkárral, de az eddigi időpontokat lemondta, azóta pedig nem kereste őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
