"Felesleges pedagógiai kockázat" - megszólaltak a tankönyvesek is az új könyvekről

A Történelemtanárok Egylete és a szaktanárok után most a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) is kifejtette a véleményét az új tankönyvfelhozatalról.

  • Eduline

Bár Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára nemrég politikai alapú támadásnak nevezte a tankönyvekről eddig beérkezett kritikákat, a szakmai szervezetek és szakértők többsége kétségbeesetten nézni, miből kell jövőre tanítani.

Az államtitkár szerint "mindegyik új tankönyvvel tökéletesen megvalósítható a kompetenciafejlesztés és a tanulói tevékenykedtetésen alapuló aktív, felfedezéses tanulás".

Önmagában a legkorszerűbbnek tartott tankönyv (mint műfaj) sem tudja garantálni a kompetencia alapú fejlesztést. A kompetencia alapú tanulásnak a tankönyvnél lényegesen fontosabb pedagógiai feltétele a tankönyvhöz szervesen kapcsolódó munkafüzetek kompetenciafejlesztést szolgáló feladatrendszere - írja ezzel kapcsolatban a TANOSZ közleményében.

Hozzáteszik: az 5. évfolyamhoz, mind a 9. évfolyamhoz nem készültek el (nem kerültek a tankönyvjegyzékre) a történelem munkafüzetek. Hasonlóképpen hiányoznak az 5. évfolyamhoz az irodalom és nyelvtan munkafüzetek, valamint a 9. évfolyamhoz a földrajz munkafüzetek is.

Így szerintük az elkapkodott tankönyvfejlesztés is egy jele a NAT 2020 mindenáron való bevezetésének erőltetésére, ami

felesleges pedagógiai kockázat, más szóval pedagógiai felelőtlenségnek nevezhető.

Rétvári Bence szerint politikai alapú támadás érte az új könyveket, a szakértők máshogy látják

Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az új történelemkönyveket ért kritikát A tanú című film híres jelenetével is szemléltette, ahol az „ítélet" már előbb készen volt, mint maga a „per".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.