Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal 2019/2020-as tanévről szóló jelentése, eltűnik az őskor és a kortárs költők is az új tankönyvekből, továbbra sincsenek konkrét válaszok a Színművészeti átalakításával kapcsolatban, augusztusban jöhet a tanárok béremelése - összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Egyre kevesebb a tanár és a diák a magyar közoktatásban
Az óvodások száma 1,2 százalékkal növekedett, az általános iskolásoké 0,8, a középfokon tanulóké 1,3 százalékkal csökkent az idei tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019/2020-as tanévről szóló oktatási adataiból. Bár látszólag kis százalékokról van szó, több ezer gyerek és diák van a számok mögött, nem beszélve a pedagógusokról. A pontos statisztikákról bővebben itt olvashattok.
Komoly gondok vannak az új tankönyvekkel
Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit. A szaktanári véleményekről itt írtunk részletesebben.
A héten arról is beszámoltunk, hogy az új Nemzeti alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei. Erről itt írtunk részletesebben.
Statisztikák a felvételiről és a felnőttoktatásról
A Központi Statisztikai Hivatal nemcsak a közoktatással kapcsolatban készítette el a most zárult tanévről szóló jelentését, hanem a felnőttoktatásról és a 2019-es felvételiről is. A statisztikákból kiderül, hogy többen tanulnak felnőttoktatásban, de kevesebb az érettségik és a sikeres vizsgák száma – erről itt olvashattok bővebben.
2019-ben még nőtt az egyetemek nappali képzéseire jelentkező és felvettek a száma, az idei jelentkezőszám viszont olyan nagy mértékben csökkent, amire 2001 óta nem volt példa. Az erről készült összesített statisztikákat itt nézhetitek meg.
Továbbra is sok a kérdés az SZFE átalakítása körül
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerda délután fogadta az Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) képviselőit, viszont az átalakítással kapcsolatos kérdések nagy részére továbbra sem érkezett olyan válasz, ami nem az eddig ismert konkrétumokat tartalmazta.
A Színművészeti átalakítása ellen rengeteg színész – többek között ifj. Vidnyánszky Attila, Alföldi Róbert, Mácsai Pál és Stohl András is – tiltakozik. A korábbi hallgatók gólyaesküjéről készült videót itt nézhetitek meg. A héten arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Teátriumi Társaság szerint az SZFE sok szempontból elavult. Erről itt olvashattok részletesebben.
Augusztusban jöhet a tanárok 10 százalékos fizetésemelése
A korábban bejelentett 10 százalékos emelést az augusztusban esedékes fizetésükkel kapják kézhez a tanárok. Az összeg a pályán töltött idő és a végzettség függvényében 20-40 ezer forint között alakul, és mivel az új bérelemet a garantált illetményhez kötötték, ezért a pótlék is minden alkalommal tovább fog nőni, amikor feljebb lépnek a ranglétrán. Erről itt írtunk korábban.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem béremelés, a valódi béremelés azt jelentené, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg, ám ez nem történt meg.
Már az óvodai beiratkozásnál is hátrányból indulnak az enyhén autista gyerekek
A tavaszi iskolai és óvodai beiratkozás a legtöbb szülőnek csak némi papírmunkát jelent, de az autista gyermekek szülei számára már nem ilyen egyszerű a folyamat. Hiába kerül bele ugyanis egy óvoda alapító okiratába, hogy fogadnak sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekeket, rengeteg intézményben ez még sincs így.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
