Többen tanulnak felnőttoktatásban, de kevesebb az érettségik és a sikeres vizsgák száma

Összességében nőtt a felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest, viszont kevesebben érettségiztek, szereztek szakmai végzettséget vagy felsőfokú oklevelet.

  • Eduline

A felnőttoktatásban tavaly összesen 450-en végezték el sikeresen a 8. évfolyamot, viszont 15%-kal kevesebben, összesen 5,9 ezren érettségiztek, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgát tett diákok számának 2015 óta tartó emelkedése is megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget.

A sikeres szakmai vizsgát tettek számának 2015 óta tartó emelkedése megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. Legtöbben, 10 ezren 2019-ben is szakgimnáziumban szerezték meg végzettségüket, míg a szakközépiskolában a sikeres vizsgázók száma 6,7 ezer fő volt.

Ezzel kapcsolatban a Magyar Nemzet nemrég azt emelte ki, hogy összességében 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2019/2020-as tanéről szóló oktatási elemézésből, a sikeres vizsgák száma, azonban, ahogy a fenti adatokból is látszik, nem emelkedett. A KSH elemzése hozzáteszi, a növekedés jórészt az alapfokú oktatásban jelentkezett, ugyanis az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz képest közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. Felnőttoktatásban tanulók 92%-a (81,5 ezer fő) esti munkarendben, 4,4%-a (3,9 ezer fő) nappali, 3,0%-a (2,7 ezer fő) levelező, 0,9%-a (800 fő) pedig más, sajátos munkarend szerint tanul.

Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók 74%-a (2,4 ezer fő) a 7–8. évfolyamon tanul, 39%-uk (1,2 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb. A gimnáziumi felnőttoktatásban tanulók között is sokan vannak fiatalabbak, itt a diákok 41%-a (11,6 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb.

Központi Statisztikai Hivatal

A felnőttoktatásban legaktívabb a 20-24 éves korosztály, de sokan vannak 25-29 évesek is. Ez utóbbi korosztályban legtöbben a felsőoktatásban tanulnak, de minden korosztályban sokan vannak, akik középiskolai tanulmányaikat fejezik be. Jelenleg 59 évesnél idősebb diákok közül 800-an tanulnak középiskolában, 400-an pedig felsőoktatásban.

2019-ben a nem nappali képzéseken összesen 12,8 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 160 fővel kevesebben, mint az előző évben - derül ki a KSH adataiból.

A szaktanárok szerint komoly gondok vannak az új tankönyvekkel

Az irodalomkönyvek gyerek-, nyelv- és 21.század ellenesek és megúszásra játszanak, a történelemkönyvek pedig zanzásított verziók és nincs bennük kevesebb tananyag, csupán kevesebb oldalba sűrítették az eddigit - a szaktanárok szerint vannak gondok az új tankönyvekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.