Az iskolai erőszak megfékezése, az iskolaőrség felállítása megosztja a véleményeket, most az Országos Mediácós Egyesület is közleményt adott ki a témával kapcsolatban.
„Elfogadva, hogy lehetnek olyan iskolák, ahol az iskolaőr felkészültségével, felhatalmazásával rendelkező személy jelenléte is indokolt lehet, meggyőződésünk, hogy valamennyi probléma nem kezelhető ezzel az eszközzel” – írják közleményükben.
Szerintük bármilyen szigorú szabályok is vannak vagy lesznek, mindig lesznek olyan cselekmények, melyek az érintetteknek fájdalmat, méltánytalanságot, érdeksérelmeket okoznak. Úgy vélik, hogy ezekben a konfliktusokban tanulhatják meg a diákok azokat a konfliktuskezelési, érdekérvényesítési módokat, amihez a mintát a felnőttek adják. A tanárok, szakemberek adnak mintát, amikor egymással, a szülőkkel, a vezetőkkel megoldják a vitákat. „E vitamegoldásokban van nagy szerepe a vitarendező, konfliktuskezelő szakembereknek, közvetítőknek, mediátoroknak is” – írják.
Véleményük szerint, amikor olyan feszültségek, viták keletkeznek, amelyek még nem igényelnek hatósági (iskolaőri, rendőri, gyámhatósági) beavatkozást, a legeredményesebb módszer lehet a külső, független, pártatlan közvetítő bevonása, amelyre a jelenlegi szabályozások is módot adnak. Javasolják, hogy az iskolák rendelkezzenek külön forrásokkal a konfliktuskezeléssel foglalkozó továbbképzésekre, eljárásokra. Az iskolák az iskolaőrség mellett alakítsanak ki partnerségeket olyan mediátorokkal (közvetítőkkel), akik gyakorlottak az oktatásügyi közvetítésben.
Ruha nélkül kampányolnak a bölcsődei dolgozók a munkaruházat biztosításáért
A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) kampányt indít a gyermekvédelmi-, és szociális intézményben dolgozók munkaruházatának biztosításáért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
