Nem lesz kötelező a rendőri előképzettség az iskolaőröknek

Mióta szóba került az iskolaőrség lehetősége számos vélemény jelent meg ezzel kapcsolatban. Sok a kérdés a téma körül, például, hogy kiből lehet majd iskolaőr?

  • Eduline

2020. szeptember 1-jétőtől iskolaőrökkel növelnék a tanárok és a tanulók biztonságérzetét az intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) nem ért egyet a törvényjavaslattal, szerintük a törvényjavaslat legsúlyosabb hiányossága, hogy nem rendelkezik valódi megelőzést szolgáló intézkedésekről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas a rendfenntartásra, korlátozhatja a tanulók jogait.

Speciális rendészeti, valamint pedagógiai-pszichológiai felkészítést is kapnak a leendő iskolaőrök, akiknek munkába állás előtt vizsgán is bizonyítaniuk kell az alkalmasságukat – mondta Maruzsa Zoltán a Magyar Nemzetnek.

Az államtitkár kiemelte, hogy az iskolaőrség felállítását súlyos, de szükséges lépésnek tartják a tanárok védelmének érdekében. Úgy gondolják, hogy azokban az iskolákban, ahol gyakori a tanárok elleni verbális vagy akár fizikai bántalmazás, ott örülnek a fokozott védelemnek. Az iskolaőrség azonban nem lesz kötelező, nem kell attól félni, hogy egy iskola akarata ellenére kivezénylik az őröket – tette hozzá Maruzsa.

A köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy nem lesz kötelező a rendőri előképzettség. Bár elsősorban volt rendőrökre, például korkedvezményes nyugdíjazottakra számítanak, de bekapcsolódhatnak bármely más, középfokú végzettséggel rendelkező, civil foglalkozást végzők is. Maruzsa Zoltán elmondta, hogy még szeptember 1. előtt az iskolaőröknek képzést szerveznek majd, mely várhatóan augusztusban lesz. A tanfolyam néhány hetes lesz és rendészeti, pedagógiai és pszichológiai képzésen vesznek majd részt a leendő iskolaőrök, a végén pedig le is kell vizsgázniuk.

"A felkészítő képzésen például intézményvezetők is jelen lesznek, elmondják, hogy miben várnak segítséget a leendő őröktől, megismertetik őket az iskolák működésével. Fontos lehet, hogy egy iskolaőr tudja, ­vannak-e az adott intézményben sajátos nevelési igényű, illetve problémás, agresszív gyerekek. A képzések részleteit a törvény elfogadását követően rendeletek határozzák majd meg. Mivel az iskolaőr konkrét oktató-nevelő munkát nem végez, ezért nem feltétel, hogy legyen előzetes pedagógiai tapasztalata, de nyilván előnyt élvez, aki képzettebb" – mondta el a lapnak az államtitkár.

Az iskolaőrök a rendőrség állományába fognak tartozni, vagyis az iskolaőrök munkáltatója a rendőrség lesz, azonban szolgálatukat csak a kijelölt iskolák területén fogják végezni. Maruzsa azt is elmondta, hogy az iskolaőr kizárólag az iskola területén történő rendbontások esetén avatkozhat be, de nem csak akkor, ha valamelyik diák tanárt bántalmaz, hanem akkor is, ha a tanulók egymással verekszenek, de olyan esetben is, ha egy erőszakos szülő lép fel agresszíven egy tanulóval vagy tanárral szemben. Szükség esetén bilincselhet és használhat gázsprayt és gumibotot is az iskolaőr, de az államtitikár kiemelte, hogy nyilván csak akkor, ha valóban indokolt a helyzet.

Itt a tanév vége - nem volt tömeg az iskolákban az újranyitások óta

Csupán három-négy százalékuk vesz részt a személyes oktatásban, amióta újranyitottak az iskolák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.