"Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség"

Jó ötlet lenne a rendőrség bevonása az iskolákba a tanárok védelme miatt? A szakszervezetek több szempontból is problémásnak látják az ötletet.

  • Eduline

Az iskolákba kirendelt rendőri vagy más biztonsági szervek csak rövidtávon enyhíthetik a problémát

- mondta a Népszavának a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás a tanárok védelmével kapcsolatban. Tegnap beszámoltunk róla, hogy az Emmi javaslatot nyújtott be a köznevelési törvény módosítására, amely szerint szükség esetén a rendőrség is bevonható lenne az iskolákban a tanárok védelme érdekében.

Szűcs Tamás úgy gondolja, hosszú távon a megelőzésen kellene dolgozni. Szerinte jobb megoldás lenne átemelni minden intézménybe például a Békés Iskolák programját, ami szakemberekkel, együttesen kezeli az iskolai erőszakot, nem választja szét diákokra, tanárokra, szülőkre.

Ráadásul, szerinte a benyújtott törvényjavaslat is aggályos, mert nem tudni, kiket takar pontosan a „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” elnevezés. Rendőröket vagy valamilyen magáncég biztonsági embereit? Ők kapnak-e valamilyen pedagógiai útmutatást, képzést, erről lesz-e papírjuk? – sorolta a kérdéseket Szűcs Tamás.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szerint eleve nem rendőrállami módszerekkel kellene kezelni a problémát.

Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség

- mondta a lapnak, hozzátéve: a tanárképzésben is meg kellene jelennie annak, hogyan kell kezelni a magatartászavaros gyerekeket, erre ugyanis jelenleg egyetlen tantárgy sem tér ki.

Az Emmi javaslatot nyújtott be a köznevelési törvény módosítására

A pedagógusok fokozott védelme áll abban a törvény módosítására vonatkozó javaslatban, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma nyújtott be az Országgyűléshez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.