"Nehéz lesz egyszerre digitális órákat tartani és ügyelni is"

Hogyan döntenek az igazgatók, tanárok a júniusra tervezett iskolák újranyitásáról? Egyelőre vegyesek a reakciók, döntések erről a lehetőségről.

  • Eduline

A június 2. és 15. közötti két hét második fele eleve a szünetre való ráhangolódásról szól, a maradék pár nap pedig jó lehetőség arra, hogy felzárkóztassák valamennyire a lemaradókat - mondta Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak az iskolák júniusi újranyitásáról. De hogyan vélekednek a döntésről a tanárok, igazgatók?

Van, ahol a digitális tanrend ugyanúgy folytatódik tovább, de lehetőség nyílik a kiscsoportos vagy egyéni konzultációkra. Cél a rendszerezés, az esetleges elmaradások pótlása - tudta meg a lap egy budapesti gimnázium igazgatójától, aki aztán hozzátette: egyes tanároknak nehéz lesz egyszerre digitális órákat tartani és ügyelni is. Szerinte azokban a régiókban lesznek inkább kiscsoportos konzultációk, ahol esetleg nem működik jól a digitális oktatás.

Egy másik iskolától hasonlóan úgy értesültek, hogy kitartanak a távoktatásnál. Ennek az intézménynek az igazgatója úgy véli, a döntés leginkább az általános iskolák alsósait érinti, hiszen az ő otthoni felügyeletük megoldása a legnehezebb, illetve ők igényelhetik jobban a személyes konzultációt - mondta.

A megkérdezett iskolák többsége azonban még nem döntötte el, hogyan él majd ezzel a lehetőséggel. Van, ahol a egyelőre a tankerületektől várják a részletes állásfoglalást vagy gyakorlati útmutatót a nyitáshoz, több helyen pedig péntekre terveztek tantestületi értekezletet a témában.

A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Iskolák újranyitása: az államtitkár azt kéri, ne dolgozatírásról szóljon a június

Lehetőségként kell tekinteni az iskolák kinyitására az oktatási államtitkár szerint.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.