Hogyan döntenek az igazgatók, tanárok a júniusra tervezett iskolák újranyitásáról? Egyelőre vegyesek a reakciók, döntések erről a lehetőségről.
A június 2. és 15. közötti két hét második fele eleve a szünetre való ráhangolódásról szól, a maradék pár nap pedig jó lehetőség arra, hogy felzárkóztassák valamennyire a lemaradókat - mondta Szabó Zsuzsanna, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a hvg.hu-nak az iskolák júniusi újranyitásáról. De hogyan vélekednek a döntésről a tanárok, igazgatók?
Van, ahol a digitális tanrend ugyanúgy folytatódik tovább, de lehetőség nyílik a kiscsoportos vagy egyéni konzultációkra. Cél a rendszerezés, az esetleges elmaradások pótlása - tudta meg a lap egy budapesti gimnázium igazgatójától, aki aztán hozzátette: egyes tanároknak nehéz lesz egyszerre digitális órákat tartani és ügyelni is. Szerinte azokban a régiókban lesznek inkább kiscsoportos konzultációk, ahol esetleg nem működik jól a digitális oktatás.
Egy másik iskolától hasonlóan úgy értesültek, hogy kitartanak a távoktatásnál. Ennek az intézménynek az igazgatója úgy véli, a döntés leginkább az általános iskolák alsósait érinti, hiszen az ő otthoni felügyeletük megoldása a legnehezebb, illetve ők igényelhetik jobban a személyes konzultációt - mondta.
A megkérdezett iskolák többsége azonban még nem döntötte el, hogyan él majd ezzel a lehetőséggel. Van, ahol a egyelőre a tankerületektől várják a részletes állásfoglalást vagy gyakorlati útmutatót a nyitáshoz, több helyen pedig péntekre terveztek tantestületi értekezletet a témában.
A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.
Iskolák újranyitása: az államtitkár azt kéri, ne dolgozatírásról szóljon a június
Lehetőségként kell tekinteni az iskolák kinyitására az oktatási államtitkár szerint.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
