Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hogyan alakul a tanév rendje a távoktatási rendszerben? Milyen dátumokhoz kell igazítanotok a terveiteket - mikor kezdődik a nyári szünet? Íme a válaszok.
Március közepe óta minden közoktatásban tanuló diák és dolgozó tanár távoktatásra kényszerült a vészhelyzet kihirdetése miatt. Nagyon vegyes élményekről számoltak be a részvevők, amikről korábban már többször írtunk nektek.
Egyelőre úgy néz ki, hogy az iskolák nem nyitnak ki még egy darabig, de ennek ellenére a tanév rendjén nem változtattak semmit. Ez azt jelenti, hogy június 15-tel végeznek a közoktatásban tanulók, ha még marad az online kapcsolattartás, akkor is. Így alig pár hetük maradt a diákoknak az év végi jegyeiken dolgozni, illetve a tanároknak értékelni a tanulóik egész éves személyes és a távoktatásban végzett munkáját.
Korábban már írtunk róla, hogy nem született egységes döntés az iskolák újranyitásáról. Van, ahol az idei tanév végére még visszaülhetnek a diákok az iskolapadba, míg máshol erre legalább szeptemberig várni kell.
Magyarországon biztosat még nem lehet tudni, de legutóbb Gulyás Gergely azt mondta, május végéig biztosan fennmarad a tantermen kívüli oktatás, a júniusi hónapról még nem tud dönteni a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök pedig múlt pénteken egy rádióműsorban azt mondta: nagyon bizonytalan az ügyben, és egyelőre nem tapasztal tömeges igényt az újranyitás iránt. Ha lesz ilyen, akkor el fognak gondolkodni rajta. Kíváncsiak voltunk, ti mit gondolok a helyzetről, ezért Facebooko-on indítottunk egy szavazást, amiben arra voltunk kíváncsiak, szerintetek jó ötlet lenne-e, ha Magyarországon is kinyitnának júniustól az iskolák.
"Haladéktalanul jelentsék be a tanév végéig tartó munkarendet"
A Civil Közoktatási Platform (CKP) reagált Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában elhangzottakra, amiben a miniszterelnök valószínűtlennek tartotta a személyes jelenlétet megkövetelő oktatás újraindítását. Remélik, hogy a hivatalos kormánydöntés is ennek megfelelő lesz - írják közleményükben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.