Veszélyes lehet-e az iskolák újranyitása?

Magyarországon egyelőre nincs konkrét terv az újranyitásra, de vannak országok, ahol ez már megtörtént. Vajon hogyan zajlik az iskolák újranyitása a világjárvány idején, veszélyes lehet?

  • Eduline

A gyerekek úgy fogócskáznak egy dán iskolában, hogy a másik megérintése helyett az árnyékára kell rálépni. Európában először Dániában nyitottak újra a bölcsődék, óvodák és iskolák április közepén. Bár azóta nem telt el sok idő, eddig nem erősödött vissza a járvány az újranyitások miatt - írja a 444.

Svédországban és Izlandon eleve nem zárták be ezeket az intézményeket, ezért érdekes a dán kísérlet, amit rövid időn belül több ország is követni fog. Norvégiában hétfőtől járhatnak az alsósok újra iskolába, Új-Zélandon keddtől, Izraelben május 3-ától, Hollandiában, Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Svájcban, Belgiumban és Horvátországban május közepétől, de a lista folyamatosan bővül.

A szülők közül nem mindenki támogatja ezeket a döntéseket, egyre több a „ne legyen kísérleti nyúl a gyerekem” mozgalom. A bölcsődék, óvodák és iskolák újranyitása gazdasági szempontból is fontos, hiszen a szülők vissza tudnak térni a munkába. Emellett a tervnek zöld jelzést adó egészségügyi szakemberek arra hivatkoznak, hogy nagyon kevés kisgyereknél okoz egyáltalán bármiféle tünetet a koronavírus, és jó eséllyel alig fertőznek a legfiatalabbak.

Hollandiában – ahol szintén nyitásra készülnek - a nemzeti közegészségügyi intézet írt egy összefoglalót arról, hogyan hat a gyerekekre a koronavírus. Ők is hangsúlyozzák, hogy az eddigi ismereteik alapján a gyerekek csekély szerepet játszanak a vírus terjesztésében. Egy példa az egyik holland iskolából, de nagyjából hasonló a helyzet mindegyikben:

  • Kettéosztották az osztályokat, hogy csökkentsék az együtt lévő gyerekek létszámát
  • Az osztály egyik fele hétfőn és csütörtökön jár be, a másik kedden és pénteken
  • Amikor nincsenek bent, akkor a kiosztott feladataikat csinálják otthon, ami eleinte szokatlan volt, mert például normál esetben nincs házi feladat Hollandiában
  • Szerdán azoknak tartanak a tanárok távoktatást, akik valamilyen okból még távol maradnak az iskolától

Pár alapszabály:

  • A gyerekeknek egymás között nem kell megtartani a másfél méteres távolságot, de a felnőtteknek igen. Ahogy figyelni kell arra is, hogy a gyerekek és a felnőttek is tartsák a 1,5 métert
  • A szülők nem mehetnek be az iskolába, de a tanárokat lehet keresn telefonon, mailben, videóhívással
  • Időben egy kicsit elcsúsztatják az osztályok érkezését és távozását, hogy ne legyen tumultus
  • A tornatermet egyelőre nem használják
  • Tüsszögő, köhögő taknyos, torokfájós vagy lázas gyerekek és tanárok nem járhatnak be az iskolába. Ha az iskolában jelentkeznek tüntetek, a szülők jönnek a gyerekért és hazaviszik
  • A gyerekek kezet mosnak rögtön az iskolába érkezés után, és napközben is többször
  • A törölközőket papírtörlőkre cserélik
  • A közösen használt dolgokat rendszeresen fertőtlenítik
  • Azok a tanárok, akik a járvány szempontjából különös kockázatnak vannak kitéve, távoktatásban folytatják

Norvégiában is nagyjából ugyanezek a szabályok, itt hat hét után térhetnek vissza a 6-11 éves gyerekek. Norvégiában több szülő is arra hivatkozott, hogy az óvodákat már egy héttel korábban kinyitották, és több óvónő is megfertőződött. Azt a kormányok sem hallgatják el, hogy vélhetően nőni fog a fertőzöttek száma az iskolák megnyitásával, de tömeges terjedésre nem számítanak. Ugyanakkor több tesztet végeznek majd, és folyamatosan figyelik az eredményeket.

Azokban az országokban, ahol az iskolák újranyitását engedélyezték, egyelőre csak az alsóbb osztályokról van szó. A kamaszoknál már nem annyira egyértelmű, hogy nem tudnak megfertőződni, Franciaországban például volt olyan gimnázium, amin végigsöpört a járvány.

Ausztriában a végzős osztályok tanulói május 4-én mennek először iskolába, két héttel később pedig az általános iskolások (14 éves korig) és a speciális iskolák tanulói is visszaülnek a padokba. A középiskolások csak május 29-e után térhetnek vissza. Svájcban is kinyitnak az általános iskolák május 11-én, de a közép- és szakiskolák csak június 8-tól. Franciaországban ugyanakkor a tanárok szakszervezete jelezte, hogy sztrájkolni fognak, mert szerintük még nem biztonságos visszaengedni a gyerekeket az iskolákba. Azt szeretnék, hogy az iskolák megnyitása előtt végezzenek vérvizsgálatot az iskolák minden alkalmazottján és diákján.

Kötelező lesz az óvodai ügyelet biztosítása

Csütörtöktől kötelező lesz az óvodai és bölcsődei ügyelet biztosítása.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.