Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.
Pléh Csaba a távoktatásról és annak hatásairól beszélt az mta.hu-nak – szúrta ki a hvg.hu. A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondja Pléh Csaba. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia támogathatná a járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését egy olyan intézet alapításával, mely összefogná a gyakorló tanárokat, kutatókat és folyamatosan és hivatásszerűen a tantervfejlesztéssel foglalkozna.
Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet rámutatott, hogy mi mindenre képesek a tanárok és az iskolarendszer, beleértve a diákokat és a szülőket is. Bár eleinte úgy tűnt, hogy káosz és összeomlás lesz az eredmény, kiderült, hogy a tanári innováció mértéke milyen nagy – mondja. Véleménye szerint nagyon sok energia szabadul fel, rengeteg az új eszköz, az új felület és ezeknek a kezelése során mind a diákok és a tanárok sokféle új tudásra tesznek szert. Pléh Csaba elmondta, hogy megbecsültségük hiánya ellenére a tanárok igen jól képzett értelmiségiek és most kiderül, hogy képesek új helyzetek megoldására.
Szerinte a sok negatív történés ellenére a tanárokban megmaradt az új körülményekkel való megküzdés képessége és erre lehetne építkezni. „Az oktatási kormányzat békés körülmények között is sokkal jobban építhetne a pedagógusok innovációs erejére és kezdeményezéseire” – emeli ki. Úgy látja, hogy a világjárvány után számos olyan terület lesz, ahol a most elsajátított képességeket a továbbiakban is használják majd. A szakember az oktatásban ennek három szintjét látja. Az első a tanárok kezdeményezőkészsége, a második a tartalom, vagyis, hogy majd a visszaálló hagyományos oktatásban is meg kell őrizni a most kialakított eljárásokat. Úgy véli, hogy a mai diákoknak nem okoz gondot, hogy például digitális házi feladatokat kapjanak.
A digitális tartalmak alkalmazásával nagyon sokat tehetünk a tudományos értelemben vett kritikai szellem alakításáért is: a diákok megtanulhatják például, hogyan különböztessenek meg érvelési módokat, hogyan vehetik észre a logikai ugrásokat, félrevezetéseket, leegyszerűsítéseket.
-mondja. A harmadik megőrizendő dolog az integráció és a minőségbiztosítás. Véleménye szerint minőségbiztosításban lehet szerepe a Magyar Tudományos Akadémiának. Az MTA minősíthetné a digitális tartalmakat és garanciát nyújthatna arra, hogy ezek a tartalmak megfelelőek. Erre a célra létre lehetne hozni egy virtuális tanterv- és tananyagfejlesztési intézetet – mondja.
Pléh Csaba a NAT-tal kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az oktatásirányításból hiányzik a rendszeres, tudományos alapú tantervfejlesztési munka. Ebben is vezető szerepet játszhatna az MTA, létrehozhatnának egy gyakorló tanárokat, tantervelméleti kutatókat és neveléstudományi szakembereket összefogó, 40-50 fős kutatóintézet, amely folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozna. A szakember szerint a tanárok erőfeszítéseinek társadalmi visszhangja nagyon jó, melynek az lesz az eredménye, hogy nőni fog a tanárok tekintélye.
Dánia Európában az első ország, ahol újra kinyitottak az iskolák
A koronavírus-járvány miatt elrendelt egy hónapos kényszerszünet után ismét megnyitott szerdán néhány iskola Dániában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
