Pléh Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke szerint békés körülmények között is sokkal jobban kellene építeni a tanárok innovációs erejére.
Pléh Csaba a távoktatásról és annak hatásairól beszélt az mta.hu-nak – szúrta ki a hvg.hu. A jelenlegi nehéz helyzet megmutatta, milyen sok kezdeményezőkészség és önállóság van az iskolarendszerben és a pedagógustársadalomban – mondja Pléh Csaba. Szerinte a Magyar Tudományos Akadémia támogathatná a járványhelyzetben elsajátított képességek megőrzését és fejlesztését egy olyan intézet alapításával, mely összefogná a gyakorló tanárokat, kutatókat és folyamatosan és hivatásszerűen a tantervfejlesztéssel foglalkozna.
Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet rámutatott, hogy mi mindenre képesek a tanárok és az iskolarendszer, beleértve a diákokat és a szülőket is. Bár eleinte úgy tűnt, hogy káosz és összeomlás lesz az eredmény, kiderült, hogy a tanári innováció mértéke milyen nagy – mondja. Véleménye szerint nagyon sok energia szabadul fel, rengeteg az új eszköz, az új felület és ezeknek a kezelése során mind a diákok és a tanárok sokféle új tudásra tesznek szert. Pléh Csaba elmondta, hogy megbecsültségük hiánya ellenére a tanárok igen jól képzett értelmiségiek és most kiderül, hogy képesek új helyzetek megoldására.
Szerinte a sok negatív történés ellenére a tanárokban megmaradt az új körülményekkel való megküzdés képessége és erre lehetne építkezni. „Az oktatási kormányzat békés körülmények között is sokkal jobban építhetne a pedagógusok innovációs erejére és kezdeményezéseire” – emeli ki. Úgy látja, hogy a világjárvány után számos olyan terület lesz, ahol a most elsajátított képességeket a továbbiakban is használják majd. A szakember az oktatásban ennek három szintjét látja. Az első a tanárok kezdeményezőkészsége, a második a tartalom, vagyis, hogy majd a visszaálló hagyományos oktatásban is meg kell őrizni a most kialakított eljárásokat. Úgy véli, hogy a mai diákoknak nem okoz gondot, hogy például digitális házi feladatokat kapjanak.
A digitális tartalmak alkalmazásával nagyon sokat tehetünk a tudományos értelemben vett kritikai szellem alakításáért is: a diákok megtanulhatják például, hogyan különböztessenek meg érvelési módokat, hogyan vehetik észre a logikai ugrásokat, félrevezetéseket, leegyszerűsítéseket.
-mondja. A harmadik megőrizendő dolog az integráció és a minőségbiztosítás. Véleménye szerint minőségbiztosításban lehet szerepe a Magyar Tudományos Akadémiának. Az MTA minősíthetné a digitális tartalmakat és garanciát nyújthatna arra, hogy ezek a tartalmak megfelelőek. Erre a célra létre lehetne hozni egy virtuális tanterv- és tananyagfejlesztési intézetet – mondja.
Pléh Csaba a NAT-tal kapcsolatban elmondta, hogy szerinte az oktatásirányításból hiányzik a rendszeres, tudományos alapú tantervfejlesztési munka. Ebben is vezető szerepet játszhatna az MTA, létrehozhatnának egy gyakorló tanárokat, tantervelméleti kutatókat és neveléstudományi szakembereket összefogó, 40-50 fős kutatóintézet, amely folyamatosan és hivatásszerűen tantervfejlesztéssel foglalkozna. A szakember szerint a tanárok erőfeszítéseinek társadalmi visszhangja nagyon jó, melynek az lesz az eredménye, hogy nőni fog a tanárok tekintélye.
Dánia Európában az első ország, ahol újra kinyitottak az iskolák
A koronavírus-járvány miatt elrendelt egy hónapos kényszerszünet után ismét megnyitott szerdán néhány iskola Dániában.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
Az Európai Unióban továbbra is erősen elnőiesedett terület az óvodapedagógia, az Eurostat legfrissebb adatai szerint az iskola előtti nevelésben dolgozó pedagógusok 95,1 százaléka nő. Magyarország pedig a lista élén szerepel, itthon az óvodapedagógusok 99,5 százaléka nő, vagyis gyakorlatilag teljesen hiányoznak a férfiak a szektorból.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki.
Lannert Judit bejelentette, hogy Katz Sándor lesz az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára. A nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus az Magyar Tudományos Akadémia egyik legfiatalabban megválasztott tagja, kutatásai során pedig a sötét anyaghoz kapcsolódó elméleti kérdésekkel és a kvark-gluon plazma vizsgálatával is foglalkozott.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
