"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"

Az új Nemzeti alaptanterv munkálatait elindító Csépe Valéria professzor régóta nem adott interjút. Most úgy látta, a koronavírus járvány miatt kényszerből bevezetett "digitális tanrend" kapcsán érdemes megszólalnia.

  • Eduline

A koronavírus-veszély olyan különleges helyzet, amelyhez mindannyiunknak alkalmazkodnunk kell. "Most mindenkinek megvan a maga feladata. A szülőé például az, hogy állandó támogatást adjon a gyermekének. Az otthon tanuló gyermeke mellett a szülőnek persze most egy olyan világban is jelen kell lennie, amihez nem ért, mert amúgy nem az ő dolga lenne. Bármi is történjen, tudatosítani kell: a tanítás most is a pedagógusok feladata" - mondta az Indexnek adott interjújában.

A pszichológus szerint a szülőnek most figyelnie kell arra, hogy a frusztrációját ne otthon élje ki. Különösen, ha home officeban dolgoznak, de közben naponta ötször gondoskodnak a gyermekek étkezéséről, és emellett még az otthoni tanulásban is segíteniük kell. Ebben a helyzetben a pedagógusok és a szülők is gyakran erejükön felül teljesítenek.

Azonban úgy gondolja, az iskolabezárások szorongás és félelem követte volna, ennek helyébe most a frusztráció lépett. "Pszichológusként azt mondom, ez még mindig a jobbik eset, mert a frusztrációval könnyebb megküzdeni" - tette hozzá.

Az átállásról azt monda, a pedagógusok hihetetlen energiával igyekeznek a kihívásnak megfelelni, ugyanakkor nagyon sok múlik azon, hogy a család milyen segítséget tud adni ehhez. Ha például csak egy laptop van, azon hogyan tud megosztozni az otthon dolgozó szülő és a gyermek vagy a gyermekek - emelte ki, hozzátéve: azonban nem csak az eszközökön, hanem azon is sok múlik, hogy a szülőnek milyen digitális kompetenciái vannak.

Arról is beszélt, hogy a gyermekek számára kiderülhet, hogy a digitális bennszülöttség önmagában még nem elég. Szerinte bár sokan kiválóan tudják kezelni a kütyüket, be kell látniuk, hogy szaktudása a pedagógusoknak van. A pedagógus oldaláról pedig úgy néz ki ez az egész, hogy hirtelen szakadt rá minden, de a muszáj nagy úr. "Mindenki mindenféle rendszerrel próbálkozik most. Idő kell ahhoz, hogy felkészüljünk. A pedagógus szakmai jártassága, alkalmassága a kulcs, a digitális világ megismerhető, tanulható" - mondta az interjúban.

A hátrányos helyzetű diákokat is kiemelte, szerinte először ezt a problémát kell enyhíteni. Úgy gondolja, itt volna az ideje a mobilok rehabilitálásának az oktatásban. Ezeket ugyanis eddig sokan inkább üldözték és elzárták az iskolákban. De bíztatónak tartja, hogy rengeteg okostelefon-használó van a hátrányos helyzetű csoportok körében is.

De mi marad a vészhelyzet után?

A módszertannal meglehetősen sok problémát lát, mivel a módszertani jártasság a pedagógustársadalmon belül nagy szórást mutat - mondta el a pszichológus. "A tanítóképzésben például a módszertani felkészítés rendkívül korszerű, bár a digitális területen ott is vannak elmaradások. A középiskolai tanároknál sokkal vegyesebb a kép. Sok tanár még ma is azt gondolja, hogy a középiskolában elég, ha kiáll, és „leadja az anyagot".

"Mi lenne, ha kiűznénk a szótárunkból a számonkérés kifejezést?"

- tette fel a kérdést a jövőbeli számonkérésekkel kapcsolatban. Szerinte ugyanis vannak olyan módszerek bőven, amelyekkel lehet ellenőrizni és értékelni egy ember munkáját például egy munkahelyen. Az értékelésnek sokféle módja van, s ezt a lehetőségek, beleértve az eszközöket is, egyaránt meghatározzák. Kiemelte, a pedagógusok többségének megvan ez a tudása.

"Ebben az értékelési rendszerben most végre elmozdulhatunk a PISA-típusú feladatok felé, ahol nem a lexikális tudást, hanem a tudás használatát mérjük fel"

- mondta. Ezek a tapasztalatok beépülhetnek a módosított Nemzeti alaptanterv egyik újdonságába, a harmadik évfolyamtól belépő digitális kultúra nevű új tantárgyba - fűzte hozzá a szekértő.

Mi lesz az érettségivel? Négy lehetőség áll a döntéshozók előtt

Maruzsa Zoltán nemrég azt mondta: ha a helyzet romlik, szóba jöhet mind az érettségi időbeni eltolása vagy egyéb megoldások keresése. De milyen megoldások? Összeszedtük a lehetséges alternatívákat.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!