A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben sürgeti, hogy a koronavírus-járvány miatt a pedagógiai szakszolgálatok otthonról is működtethetők legyenek
A pedagógiai szakszolgálatok nevelési és pályaválasztási tanácsadással, tehetséggondozással, logopédiával, korai fejlesztéssel, gyógytestneveléssel és óvoda-iskolapszichológiával foglalkoznak. A szakszervezet MTI-hez is eljuttatott levelében azt írta: információik szerint több pedagógiai szakszolgálatnál nyitvatartási időrendet tartalmazó (9-17 óráig) beosztást készítenek, a dolgozóknak jelezniük kell, mikor tartózkodnak az intézményben.
A PDSZ szerint ugyanakkor a nyitvatartás digitalizálható, vagyis megszervezéséhez nem szükséges, hogy valaki valóban ott legyen az intézményben, minden telefont home office-ba lehet irányítani, az adminisztráció és az intézményvezetés is végezhető telefonos és digitális formában.
Megjegyezték: az iskolák, óvodák mellett a pedagógiai szakszolgálatok jelentős része sem volt felkészülve a járványügyi és munkajogi előírások betartására, a gyermekek és munkavállalók védelmére, a biztonságos munkavégzésre.
Hozzátették, remélik, a Klebelsberg Központ és az operatív törzs iránymutatásainak megfelelően a pedagógiai szakszolgálatok nyitvatartásásának teljes digitalizálásával a veszélyhelyzet időtartama alatt sem a titkárnak, sem a vezetőnek, sem pedig a szakdolgozónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia.
Szűcs Tamás: legalább az egyik szülő otthonmaradását anyagi eszközökkel is támogatni kellene
Mától elkezdődött a távoktatás az iskolákban. De hogyan valósítható meg a digitális oktatás? Melyik európai ország intézkedéseit lenne érdemes követnünk? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az ATV Start című műsorában.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
