Az iskolaigazgatóké a felelősség, hivatalosan mégsem dönthetnek

Az iskolaigazgatók nem kaptak tájékoztatást arra az esetre, mitévők legyenek, ha kiderül, hogy az intézményből valaki (vagy hozzátartozója) koronavírus-fertőzött lehet. A Népszava iskolaigazgatókat kérdezett meg a témában.

  • Eduline

Semmilyen központi utasítás vagy protokoll nem érkezett még az intézményvezetőkhöz azzal kapcsolatban, mi a teendő, ha kiderül, hogy az egyik diák, tanár, illetve bármely más iskolai dolgozó vagy annak családtagja koronavírus-fertőzött lehet – erről Ács Katalin, az iskolaigazgatókat tömörítő Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke beszélt a Népszavának.

Mint mondta, a tankerülettől eddig csak arról kaptak tájékoztatást, hogy jobban figyeljenek oda a megfelelő fertőtlenítésre, illetve ha valakiről tudják, hogy külföldről, s különösképp ha köztudottan fertőzött területről érkezett, arra kérjék, hogy két hétig maradjon otthon. Ács Katalin szerint egyébként ha a Toldy Gimnáziumhoz hasonló eset történt volna az ő intézményében, mindenképp az iskola legalább két hétre történő bezárását tartaná szükségesnek.

Az igazgatónak arra nincs lehetősége, hogy mindenkit hazaküldjön, a munkavégzést az utolsó pillanatig folytatni kell

- ezt már Turcsik Viktor, a budaörsi Herman Ottó Általános igazgatója nyilatkozta. Hozzátette: nem tehetnek mást, mint hogy abban bízzanak, hogy a kormányzat, illetve az Operatív Törzs az iskolák esetében is a legkörültekintőbben jár el.

Mindezek mellett - a szerda éjjel megjelent rendeletben - az iskolaigazgatóknak kifejezetten meg is tiltották, hogy saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója abban bízik, hogy minden intézményvezető a józan ítélőképessége alapján el tudja dönteni, mi a helyes eljárás - fogalmaztak a cikkben.

Nem kapnak segítséget egy koronavírus miatt érintett budapesti gimnáziumban

Kétségbeesetten hívogatták egymást egy budapesti gimnáziumi osztályban a szülők péntekre virradó éjjel - írja a 444.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.