A környező országokban már részben vagy országos felfüggesztették a tanítást az iskolákban is, Magyarországon vajon miért nem döntöttek még így? Komoly érvek és indokok merültek fel a témában.
A jelenlegi helyzet szerint a hazai iskolák bezárása nem indokolt, mert a betegség gyerekeknél nem jellemző - ezt a kormány intézkedéseit bejelentő Gulyás Gergely mondta el. Korábban megírtuk, hogy mennyire eltérő, hogy az iskolák hogyan állnak a szerdán elrendelt országos vészhelyzethez: van, ahol szülői igazolással minden további nélkül otthon maradhatnak a diákok, akár hosszabb időszakra is, máshol minden egyes napra orvosi igazolás kell. Egy biztos, a szerda éjjel megjelent rendeletben a kormány megtiltotta, hogy az iskolaigazgatók saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben.
Azt mi is megírtuk, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint be kell zárni a közoktatási, köznevelési intézményeket. Most Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatójukon azt mondta, lenne megoldás, ha az iskola a rendkívüli szünet elrendelése miatt hiányzó tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni. Ekkor gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt tananyagot a következő évben dolgozzák fel - írta meg a 24.hu.
A cikkből az is kiderül, a Mozaik Kiadó már jelezte, hogy segítenek a nagy számban otthon maradó diákoknak: a kiadó ingyenesen elérhetővé teszi az otthoni tanulás megkönnyítésére minden tankönyvét digitális formában.
372 millió gyerek
Annak is utánajártak, a világ országai hogyan állnak az iskolabezárással. Az UNESCO összesítése szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások világszerte mintegy 372 millió gyermeket és fiatalt érintenek. Hétfőtől például Franciaországban is minden iskola bezár, és két hétre elrendelték az összes bölcsőde, óvoda és általános iskola bezárását Lengyelországban is - írják, hozzátéve: a környező országok szinte mindegyikében életbe lépett valamilyen korlátozó intézkedés, részben vagy országosan felfüggesztették a tanítást.
Az UNESCO azt is összeszedte, milyen szempontok miatt lenne káros az iskolák bezárása. A szervezet egyrészt a megszakított tanulási folyamatot emelte ki, jelezve, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek jóval nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen nekik egyébként is kevesebb oktatási lehetőségük van magán az iskolán kívül. Az ENSZ nevelésügyi szervezete felhívta a figyelmet arra is, hogy sok gyerek életében fontos szerepet tölt be az iskolai étkezés - írják.
Nem kapnak segítséget egy koronavírus miatt érintett budapesti gimnáziumban
Kétségbeesetten hívogatták egymást egy budapesti gimnáziumi osztályban a szülők péntekre virradó éjjel - írja a 444.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
