Hétfőtől bezárnak az iskolák: új oktatási munkarend lesz Magyarországon is

A héten már több iskolából hazaküldték azokat a gyerekeket, akik külföldön jártak, sokan pedig csak óvatosságból nem mentek be az órákra. A kormány mai bejelentése után ez már nem lesz választható: hétfőtől tantermen kívüli digitális munkarend lesz.

  • Eduline

Cikkünk folyamatosan frissül!

Ahogy arról mi is beszámoltunk, valamennyi parlamenti párt egybehangzóan az iskolák hétfői bezárása mellett foglalt állást a koronavírus terjedése miatt a pénteki hétpárti megbeszélésen – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal. Mint mondta: ezt fogja a kormány felé tolmácsolni, és várhatóan 24 órán belül megszületik a döntés. A döntés pedig megszületett:

hétfőtől bezárnak az iskolák. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése után nyilvános, március 16-tól új oktatási munkarend: tantermen kívüli digitális munkarend lesz.

Ez azt jelenti, hogy a diákoknak nem kell bejárnia az iskolába, azonban ez nem vonatkozik majd a tanárokra és az iskolaigazgatókra sem. Orbán Viktor szerint ez az intézkedés nem fogja érinteni az érettségit, illetve ahol ahol kell, ott a kiscsoportos felügyeletet tudnak biztosítani. A miniszter kiemelte: a diákokra ne a nagyszülők vigyázzanak, mert nekik életveszélyes a vírus. Az oktatási államtitkár jövő héten módszertani ajánlásokat tesz majd közzé, amit minden iskolába eljuttatnak, hogy a diákok és a tanárok is értsék, mi a teendő. Arról, hogy mi lesz az óvodákkal és a bölcsödékkel, a bejelntésben nem esett szó.

Ez hány diákot érint?

A köznevelés és felsőoktatás képzésein 1,8 millióan tanulnak összesen - derül ki a KSH legfrissebb adataiból. Ebből általános iskolában oktatásban tanulók száma jelenleg 720,3 ezer fő. A középiskolában 410,8 ezren tanulnak.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein 203,6 ezer hallgató folytatja tanulmányait.

A közoktatásban ez összesen 1 553 070 diákot, a felsőoktatásban pedig 285 110 hallgatót érint a döntés. Arról nem is beszélve, hogy a kiskorú diákokkal otthonmaradó szülőkkel is számolnia kell a rendszernek.

Akkor itt az év vége?

A Pedagógusok Szakszervezet már korábban közölte, felháborítónak – és félrevezetőnek – tartja azt is, hogy az iskolabezárás feltétlenül a tanév végét jelentené, hiszen a köznevelésről szóló törvény, de az idei tanév rendjét szabályozó rendelet is több lehetőséget is kínál az elmaradt tanítási napok pótlására. Utóbbit egy egyszerű miniszteri rendelettel módosítani lehet például, a tananyag utólagos bepótlására pedig nemcsak a nyári szünet már említett megrövidítése jöhetne szóba, de bővíteni lehetne a maximális heti órák számát, vagy szombati napokra is elrendelni tanítást, de indokolt esetben arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy az iskola a következő tanítási évben gondoskodjon az elmaradt tananyag feldolgozásáról.

Az Eduline által nemrég megkérdezett igazgató arra a kérdésre, mi lesz az érettségire készülő diákokkal, azt mondta: a tanárok eddig is sok tananyagot osztottak meg online a diákokkal Facebook-csoportban vagy drive-on keresztül, így ezzel talán nem lesz baj. Azonban központi rendszer nem létezik arra az esetre, ha iskolai szünetet rendelnének el, illetve az érettségi előtt álló diákoknak gondot jelenthet azoknak a témaköröknek az elsajátítása, amiket korábban még nem vettek. Az igazgató szerint ugyanis az új tananyagokhoz kell a tanári magyarázat.

Eddig még nincs döntés: mi történne, ha rendkívüli tanítási szünetet rendelnének el?

A szomszédos országok közül Szlovákiában, Romániában és Csehországban is rendkívüli iskolai szünetet rendeltek a koronavírus miatt. De vajon mi lesz a magyar oktatással, ha két vagy több hétig szünetel a tanítás? Hogyan készülnek majd az érettségizők a vizsgára? Érdekes kérdéseket vet fel a koronavírus körül kialakult helyzet.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.