Két hétre bezárnak a madridi iskolák is

Két hétre felfüggesztik az oktatási intézmények működését a Madridban.

  • MTI

Felfüggesztik az oktatási intézmények működését szerdától két hétre a Madridban, valamint két baszkföldi városban a koronavírus-fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében - jelentette be a spanyol egészségügyi miniszter hétfő esti sajtótájékoztatóján Madridban.

A több mint háromezer intézményt, mintegy 1,5 millió diákot és 120 ezer tanár érintő oktatási korlátozás mellett a régió egészségügyi intézményeiben elhalasztják az előre beütemezett, nem sürgős műtéteket és vizsgálatokat. A baszk kormány tájékoztatása szerint területükön összesen 63 ezer óvodás és iskolás gyereket, valamint egyetemi tanulókat érint az intézkedés, amelyet az indokolt, hogy a 325 ezer lakosú Álava megyében meghaladta a 120-at a fertőzöttek száma.

A regionális kormány emellett azt kérte a tartomány minden lakójától, hogy iskolába indulás előtt mérjék meg a gyerekek testhőmérsékletét és 37 fok feletti értéknél tartsák őket otthon. Ugyanezt javasolta mindenkinek, akinek egészségügyi intézményben van dolga.

Az intézkedéseket két hét múlva felülvizsgálják, és ha szükséges, meghosszabbítják.

Ahogyan arról beszámoltunk, Olaszország után Iránban, majd egy szlovákiai városban is bezárták az iskolákat a koronavírus miatt.

Elhagyhatta a karantént a Milánóból hazaérkező tizenegy magyar középiskolás

Kiengedték a Szent László Kórházból azt a tizenegy középiskolás diákot, a két tanárukat és a két buszvezetőt, akik február 23-án érkeztek haza Olaszországból. A megfigyelés időtartama alatt mindnyájan panasz- és tünetmentesek voltak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.