Mégsem tudjuk, kik vettek részt az új NAT összeállításában?

Egy fizikatanár azt állítja, bár neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több nevet is hiányol. Az Oktatási Hivatal szerint azonban a nyilvános lista teljes.

  • Eduline

Tegnap a 24.hu nyilvánosságra hozott egy névsort, melyben az új NAT készítői szerepelnek. Az Oktatási Hivatal Szél Bernadettnek megküldött névsorából az egyébként nem derül ki, hogy kit milyen szerepkörre vettek fel a NAT-csapatban.

Az Oktatási Hivatal szerint valamennyiüknek az volt a feladata, hogy „szakmai támogatás biztosítsanak az új tantervi-tartalmi szabályozók készítéséhez”, amihez a „minőségbiztosítás” is hozzátartozott. Az OH szakmai fejlesztő munkakörben bruttó 480 ezer forintos bérezéssel alkalmazta őket - írja a Magyar Hang.

Az oldal szerint Szél Bernadett hétfőn este Facebook-oldalán jelezte, „kommentben kaptam visszajelzést, mely szerint az OH által készített listán szereplő szakemberek közül többen is kifogásolják a Hivatal eljárásmódját. Egyrészt ezt a tényt szeretném itt rögzíteni, másrészt fontosnak tartom, hogy az OH-hoz is eljusson a kritika így kész vagyok újra, azaz harmadszorra is megkeresni őket a részletek végett.” A politikus egyébként újfent közölte, hogy az Oktatási Hivataltól úgy kapta meg a névsort, hogy az teljes.

A névsorban szereplő tanár ezzel kapcsolatban körlevelében azonban a következőket írta:

„Szeretném a kedves Kollégákkal tudatni, hogy a NAT előkészítésében nem vettem részt. A már elkészült kerettanterv felülvizsgálatával bízott meg az Oktatási Hivatal, jobbító szándékkal fogadtam el a megbízást.

A NAT-tervezetet kérésünkre sem kaptuk meg, így azt nyilvánosságra hozatala előtt nem is láthattam. A felülvizsgálat során gyakorlatilag csak kihúzni lehetett anyagokat, szórend-cserére és egyéb apró módosításra volt lehetőségünk. Fontos megjegyeznem, hogy a fizikacsoportunk vezetőjének elküldött javaslataink legnagyobb részét nem vette figyelembe, és még csak válaszra sem méltatott.

Az ő neve nincs a listán (ez is érdekes, valamint az is, hogy a természettudományos tantárgyakat összefogó személynek sincs itt a neve). Úgy tűnik, minket dobtak oda prédának a felbőszült tömeg elé. Nem tudom, a névsort ki adta le kinek, de akár rágalmazásnak is felfoghatnám.

Minden erőmmel azon dolgozom, hogy amit lehet, megtegyek a természettudományok megmentése érdekében. Most talán a legfontosabb azt elérni, hogy kivétel nélkül minden iskolában létszámtól függetlenül kötelező legyen indítani 11-12. osztályban fizika (és kémia, biológia) fakultációt órarend szerint, a tanár minimum óraszámába beépítve, akár egyetlen gyereknek. (Az egyik iskolából másikba átjárás is életszerűtlen, elfogadhatatlan.) Sajnálom, hogy ilyen etikátlan módon támadnak, de nem pocsékolom az energiámat a védekezésre, tiszta a lelkiismeretem.”

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.