Mégsem tudjuk, kik vettek részt az új NAT összeállításában?

Egy fizikatanár azt állítja, bár neve szerepel az alaptanterv előkészítőinek listáján, megjelenéséig nem is látta a dokumentumot, ugyanakkor több nevet is hiányol. Az Oktatási Hivatal szerint azonban a nyilvános lista teljes.

  • Eduline

Tegnap a 24.hu nyilvánosságra hozott egy névsort, melyben az új NAT készítői szerepelnek. Az Oktatási Hivatal Szél Bernadettnek megküldött névsorából az egyébként nem derül ki, hogy kit milyen szerepkörre vettek fel a NAT-csapatban.

Az Oktatási Hivatal szerint valamennyiüknek az volt a feladata, hogy „szakmai támogatás biztosítsanak az új tantervi-tartalmi szabályozók készítéséhez”, amihez a „minőségbiztosítás” is hozzátartozott. Az OH szakmai fejlesztő munkakörben bruttó 480 ezer forintos bérezéssel alkalmazta őket - írja a Magyar Hang.

Az oldal szerint Szél Bernadett hétfőn este Facebook-oldalán jelezte, „kommentben kaptam visszajelzést, mely szerint az OH által készített listán szereplő szakemberek közül többen is kifogásolják a Hivatal eljárásmódját. Egyrészt ezt a tényt szeretném itt rögzíteni, másrészt fontosnak tartom, hogy az OH-hoz is eljusson a kritika így kész vagyok újra, azaz harmadszorra is megkeresni őket a részletek végett.” A politikus egyébként újfent közölte, hogy az Oktatási Hivataltól úgy kapta meg a névsort, hogy az teljes.

A névsorban szereplő tanár ezzel kapcsolatban körlevelében azonban a következőket írta:

„Szeretném a kedves Kollégákkal tudatni, hogy a NAT előkészítésében nem vettem részt. A már elkészült kerettanterv felülvizsgálatával bízott meg az Oktatási Hivatal, jobbító szándékkal fogadtam el a megbízást.

A NAT-tervezetet kérésünkre sem kaptuk meg, így azt nyilvánosságra hozatala előtt nem is láthattam. A felülvizsgálat során gyakorlatilag csak kihúzni lehetett anyagokat, szórend-cserére és egyéb apró módosításra volt lehetőségünk. Fontos megjegyeznem, hogy a fizikacsoportunk vezetőjének elküldött javaslataink legnagyobb részét nem vette figyelembe, és még csak válaszra sem méltatott.

Az ő neve nincs a listán (ez is érdekes, valamint az is, hogy a természettudományos tantárgyakat összefogó személynek sincs itt a neve). Úgy tűnik, minket dobtak oda prédának a felbőszült tömeg elé. Nem tudom, a névsort ki adta le kinek, de akár rágalmazásnak is felfoghatnám.

Minden erőmmel azon dolgozom, hogy amit lehet, megtegyek a természettudományok megmentése érdekében. Most talán a legfontosabb azt elérni, hogy kivétel nélkül minden iskolában létszámtól függetlenül kötelező legyen indítani 11-12. osztályban fizika (és kémia, biológia) fakultációt órarend szerint, a tanár minimum óraszámába beépítve, akár egyetlen gyereknek. (Az egyik iskolából másikba átjárás is életszerűtlen, elfogadhatatlan.) Sajnálom, hogy ilyen etikátlan módon támadnak, de nem pocsékolom az energiámat a védekezésre, tiszta a lelkiismeretem.”

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.