Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
Tegnap jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az emelést a miniszter ágazati szakmai pótléknak nevezte, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint valóban nevezhető annak, de béremelésnek már annál kevésbé. A szakszervezet nem pótlékot, hanem béremelést követelt, a pótlékot a kormány egyébként is bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete - teszik hozzá közleményükben.
Nincs megtartóereje
A PSZ szerint az emelés azért is elfogadhatatlan, mert egyszerűen nem tudja az oktatásban tartani a pályakezdőket. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a fiatal tanárok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket.
Ami az igazgatókat illeti - hívják fel a figyelmet - a megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) a pedagógusokat csak még jobban megosztaná. Mindez pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal pedig egyedül csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét - írják.
Hány pedagógust is érint?
A béremelés az információk szerint csaknem 170 ezer pedagógust érint. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban ehelyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot. A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítő többek között dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - teszik hozzá. Valamint megjegyzik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus, ennek azonban továbbra sem látják a fedezetét.
A szakszervezet úgy véli, az ágazati szakmai pótlék csupán olaj a tűzre a jelenleg társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz tartozó kerettantervek mellett. A PSZ ezek után még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását, amely többek között azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát pedig hetente 22 órában rögzítsék.
Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete
Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
