Ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés a tíz százalék - reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tegnap beharangozott pedagógusi béremelésre.
Tegnap jelentette be az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós, hogy júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. Az emelést a miniszter ágazati szakmai pótléknak nevezte, ami a Pedagógusok Szakszervezete szerint valóban nevezhető annak, de béremelésnek már annál kevésbé. A szakszervezet nem pótlékot, hanem béremelést követelt, a pótlékot a kormány egyébként is bármikor visszavonhatja. Ráadásul ez még a bérfelzárkóztatáshoz is kevés, mivel a nemzetgazdasági átlagot sem éri el a pedagógusok keresete - teszik hozzá közleményükben.
Nincs megtartóereje
A PSZ szerint az emelés azért is elfogadhatatlan, mert egyszerűen nem tudja az oktatásban tartani a pályakezdőket. Hozzáteszik, a valóság az, hogy a fiatal tanárok néhány éves tapasztalat után továbbra is elhagyják a pályát, így tényleg nem lesz, aki tanítsa a gyermekeket.
Ami az igazgatókat illeti - hívják fel a figyelmet - a megígért vezetői pótlék (amellyel bruttó 821 ezer forintra is nőhet a fizetésük) a pedagógusokat csak még jobban megosztaná. Mindez pedagógustársadalom 0,1 százalékát érinti, a pótlékkal pedig egyedül csak ők érnék el az egyetemi diplomások átlagkeresetét - írják.
Hány pedagógust is érint?
A béremelés az információk szerint csaknem 170 ezer pedagógust érint. A PSZ kalkulációi szerint a valóságban ehelyett csak körülbelül 120 ezer pedagógus kaphat pótlékot. A bejelentés egyértelmű vesztesei a nevelést-oktatást segítő többek között dajkák, óvoda- és iskolatitkárok, akiknek áldozatos munkája nélkül semmi nem működhet a köznevelésben - teszik hozzá. Valamint megjegyzik, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) többször bejelentette, hogy 2020 júliusától átlagosan 30 százalékos béremelést kap a szakképzésben dolgozó 32 ezer pedagógus, ennek azonban továbbra sem látják a fedezetét.
A szakszervezet úgy véli, az ágazati szakmai pótlék csupán olaj a tűzre a jelenleg társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott új Nemzeti alaptanterv és az ahhoz tartozó kerettantervek mellett. A PSZ ezek után még indokoltabbnak tartja a Pedagógusok Sztrájkbizottságának létrehozását, amely többek között azt követeli, hogy a pedagógusok és a közalkalmazottak bértáblája számítási alapja a mindenkori minimálbér legyen, a szakképzésben dolgozók maradjanak közalkalmazottak, a pedagógusok tanítással lekötött óraszámát pedig hetente 22 órában rögzítsék.
Sztrájkbizottságot alakított a Pedagógusok Szakszervezete
Megalakította a Pedagógusok Sztrájkbizottságát a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) Országos Vezetősége.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
