Az ombudsman nem foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő a NAT-ról kérdezte az ombudsmant, de nem kapott egyértelmű választ. Az alapvető jogok biztosa szerint nincs hatáskörük állást foglalni a NAT ügyében.

  • Eduline

A hvg.hu szúrta ki, hogy Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést tett fel Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának a Nemzeti alaptanterv (NAT) módosításával kapcsolatban, amire választ is kapott. A politikus szerette volna megtudni, hogy nem ütközik-e alapvető jogokba a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT). Arra kérte az ombudsmant, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyerekek érdekeinek és jogainak védelme és a jogbiztonság garantálása érdekében, és hivatalból folytasson le eljárást, tájékoztassa a nyilvánosságot, valamint szükség szerint tegyen javaslatot a probléma megoldására.

Szél Bernadett a levelében azzal érvelt, hogy mai napig nem lehet tudni, tulajdonképpen kik vettek részt a NAT kidolgozásában. Arra is kitért, hogy nincs elegendő idő az új kerettantervek és tankönyvek elkészítésére, illetve a tanárok felkészülésére. Azt is jelezte, hogy a közoktatási tárgyú jogalkotás esetén elsődleges szempont a gyerekek érdekeinek figyelembe vétele, és az új szabályozás gyerekekre gyakorolt hatását a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia.Tartalmi oldalról pedig kifogásolja, hogy az új alaptanterv ideológiai szempontból és a tananyag mennyiségét tekintve is veszélyezteti a gyerekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa válaszában kifejtette, hogy „konkrét ügyben – vizsgálat lefolytatása, jelentés kiadás nélkül – jogi álláspont (állásfoglalás) kialakítására, így annak előzetes megítélésére, hogy történt-e a NAT módosítása kapcsán bármilyen jogsértés, ombudsmanként nincsen jogi lehetősége”. Mivel ez nem tartozik a hatáskörükbe, ezért az alaptanterv tartalmába sem szólhatnak bele. Ugyanakkor azt is hozzátette: a tervezetet nem küldték el nekik előzetes véleményezésre, így még lehetőségük sem volt arra, hogy kifejtsék meglátásaikat.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk,  az is problémát jelent, hogy az iskoláknak április 30-ig kellene helyi tanterveket alkotniuk, ám addig biztosan nem készül el az új NAT kapcsán az új érettségirendelet – vagyis fogalmuk sincs a tanároknak, hogy mire kellene felkészíteni a diákokat.

Az ombudsman szerint kérdéseket vethet majd fel a tankönyvrendelés is, annak jogszabályban rögzített határideje ugyanis egybeesik a pedagógiai program felülvizsgálatának első határidejével.

Egyre több iskola foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban: itt a tiltakozók listája

Egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Összegyűjtöttük, kik adtak ki eddig nyílt levelet vagy közleményt a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.