Az ombudsman nem foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban

Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő a NAT-ról kérdezte az ombudsmant, de nem kapott egyértelmű választ. Az alapvető jogok biztosa szerint nincs hatáskörük állást foglalni a NAT ügyében.

  • Eduline

A hvg.hu szúrta ki, hogy Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő írásbeli kérdést tett fel Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának a Nemzeti alaptanterv (NAT) módosításával kapcsolatban, amire választ is kapott. A politikus szerette volna megtudni, hogy nem ütközik-e alapvető jogokba a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT). Arra kérte az ombudsmant, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a gyerekek érdekeinek és jogainak védelme és a jogbiztonság garantálása érdekében, és hivatalból folytasson le eljárást, tájékoztassa a nyilvánosságot, valamint szükség szerint tegyen javaslatot a probléma megoldására.

Szél Bernadett a levelében azzal érvelt, hogy mai napig nem lehet tudni, tulajdonképpen kik vettek részt a NAT kidolgozásában. Arra is kitért, hogy nincs elegendő idő az új kerettantervek és tankönyvek elkészítésére, illetve a tanárok felkészülésére. Azt is jelezte, hogy a közoktatási tárgyú jogalkotás esetén elsődleges szempont a gyerekek érdekeinek figyelembe vétele, és az új szabályozás gyerekekre gyakorolt hatását a jogalkotónak nyilvánosan és ellenőrizhetően be is kell mutatnia.Tartalmi oldalról pedig kifogásolja, hogy az új alaptanterv ideológiai szempontból és a tananyag mennyiségét tekintve is veszélyezteti a gyerekek megfelelő szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogát.

Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa válaszában kifejtette, hogy „konkrét ügyben – vizsgálat lefolytatása, jelentés kiadás nélkül – jogi álláspont (állásfoglalás) kialakítására, így annak előzetes megítélésére, hogy történt-e a NAT módosítása kapcsán bármilyen jogsértés, ombudsmanként nincsen jogi lehetősége”. Mivel ez nem tartozik a hatáskörükbe, ezért az alaptanterv tartalmába sem szólhatnak bele. Ugyanakkor azt is hozzátette: a tervezetet nem küldték el nekik előzetes véleményezésre, így még lehetőségük sem volt arra, hogy kifejtsék meglátásaikat.

Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk,  az is problémát jelent, hogy az iskoláknak április 30-ig kellene helyi tanterveket alkotniuk, ám addig biztosan nem készül el az új NAT kapcsán az új érettségirendelet – vagyis fogalmuk sincs a tanároknak, hogy mire kellene felkészíteni a diákokat.

Az ombudsman szerint kérdéseket vethet majd fel a tankönyvrendelés is, annak jogszabályban rögzített határideje ugyanis egybeesik a pedagógiai program felülvizsgálatának első határidejével.

Egyre több iskola foglal állást az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban: itt a tiltakozók listája

Egyre több és több iskola tanári gárdája és diákja csatlakozik az új Nemzeti alaptanterv elleni tiltakozáshoz. Sokan az új NAT visszavonását követelik, hiányolják a nyilvános és szakmai egyeztetést és korszerűtlennek tartják a dokumentumot. Összegyűjtöttük, kik adtak ki eddig nyílt levelet vagy közleményt a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.