Az MTA irodalomtudományi osztálya egyenesen visszavonatná az új NAT-ot

Számos szervezet kinyilvánította már elégedetlenségét az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban, most az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya is csatlakozott.

  • Eduline

Míg a Magyar Tudományos Akadémia egy semmitmondó közleményben intézte el az új nemzeti alaptantervet, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya annál kritikusabb volt – szúrta ki a hvg.hu A bizottság szerint a kormánynak egyetlen dolga lenne az új NAT-tal kapcsolatban, mégpedig visszavonni.

A bizottság az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetéhez csatlakozott azokhoz, akik szerint a kiadott tanterv nem segíti, hanem gátolja a tantárgy szakmai megújulását és az irodalmi kultúra fenntartását.

Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának közleményében az olvasható, hogy a magyartanításnak különös figyelmet kellene fordítania a diákok olvasási érdeklődésének felkeltésére, azonban a most kiadott NAT nem segíti a tanárokat ebben a feladatban.

„Nem létezik irodalmi kultúra képzett és érdeklődő olvasók nélkül, ám a kortárs technológiai-kulturális környezet egyre kevésbé támogatja a fiatalok rendszeres olvasóvá válását”

- írják közleményükben. A bizottság több problémát konkrétan említ is, ilyenek például:

  • akkora a törzsanyag, hogy csak a tananyag utáni rohanás maradna, a diákok közötti differenciálás lehetetlen lenne,
  • az elvben szabadon hagyott 20 százaléknyi órakeretet csak a legjobb képességű és legjobb szociális hátterű osztályokban használhatják ki,
  • ha csak időrendben taníthatják az irodalmat, az csökkenti a modern és kortárs szövegek közös feldolgozásának esélyét,
  • a kötelező szerzőknél és műveknél „miközben az anyag normatív értékekről beszél és a kánon előírására törekszik, látványosan eltekint a szakmai kánontól és a szaktudományos normáktól,
  • ráadásul a NAT kiadása és a tervezett bevezetés között annyira kevés idő van, hogy esélytelen idén szeptemberig jól használható, szakmailag elfogadható tananyagot készíteni.

Újabb tanári karok tiltakoznak a NAT ellen

Egyre nagyobb a felháborodás a Nemzeti alaptanterv (NAT) körül. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium és a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanárai is csatlakoztak a tiltakozók közé.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.