Az Oktatási Hivatal honlapján nyilvánosságra hozták a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatok előzetes eredményeinek átlagait. Az adatokból kiderül: az írásbeli nem volt nehezebb a tavalyinál, mivel a 9. évfolyamra felvételizők átlagosan ugyanannyi pontot értek el, mint egy évvel korábban.
Ugyanannyi pontot szereztek a nyolcadikosok az idei középiskolai központi felvételin, mint a tavaly felvételiző általános iskolások – derül ki az Oktatási Hivatal oldalán közzétett előzetes adatokból. A maximális 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos diákok, akik január 18-án írták meg a tesztet magyarból és matematikából. A 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.
Az eredmények függvényében a diákok 2020. március 19. és 20. között módosíthatnak majd a tanulói adatlapon szereplő iskolák sorrendjén. Erről részletesebben itt olvashattok.
A középiskolai felvételiről szóló cikkeinket itt találjátok.
Fontos szabályok a jelentkezésről a középiskolai felvételin
Mik a jelentkezés szabályai a középiskolai felvételin, és mi a teendő, ha egy iskolán belül több tanulmányi területet is megjelölnétek? Itt vannak az infók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
