Nyílt levélben fogalmazták meg felháborodásukat az ország különböző egyetemeinek oktatói az új NAT irodalomoktatásának része kapcsán.
Az egyetemi oktatók nyílt levelét közel ötven, irodalommal, esztétikával, filozófiával foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről - írta meg az Index. Véleményük szerint az új alaptanterv bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban.
Egy olyan korábbi oktatási szerkezetre hajaz az új tanterv, amelytől 1990 után mindenképpen el kellett mozdulni, sőt a 21. században egészen magunk mögött kellene hagyni - fogalmaznak. Az oktatók szerint a most közzétett NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást.
Ráadásul - mint írják - a tervezet bántóan ideologikus szándékkal, külső nézőpontból és nagyon leegyszerűsítő módon közelít az irodalmi művekhez, életművekhez és folyamatokhoz. Ezt a látásmódot nevezte Kosztolányi Dezső 1929-ben, vagyis az ideologikus Ady-értés fénykorában „az írástudatlanok árulásának” – teszik hozzá.
Probléma a szerzőkkel
Az oktatók egyrészt aránytalannak tartják, hogy Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nem szerepel a NAT-ban, azzal kapcsolatban pedig kifejezetten nem értenek egyet, hogy Füst Milán és Németh László regényei helyett Herczeg Ferenc és Wass Albert művei kerültek be a NAT-ba.
Németh G. Béla irodalomtudós Herczeg Ferencet „a lektűr magyar mesterének” nevezte, írják az oktatók. A bölcsészkari irodalomoktatás szempontjából szerintük beláthatatlan léptékű torzulásokhoz vezetne, ha a középiskolai diákok (bármily igényes) lektűrszerzők művein keresztül kapnának (következésképpen) hamis képet a huszadik századi magyar irodalomról. Azt fontosnak tartják, hogy a diákok kialakítsák értelmezői viszonyukat az epika lektűrváltozatához, de nem ekkora aránytévesztés keretei között, a tíz részletesen tárgyalt életmű közé emelt Herczeg-életmű megtanulásával.
Kortárs irodalom nélkül
Az oktatók szerint még nagyobb problémára utal, hogy a közelmúlt magyar irodalma szinte teljességgel kikerül a NAT ajánlatából. A diákok éppen azokkal a művekkel nem találkoznának az iskolapadban, amelyek művészi formában saját világukról fogalmaznak meg fontos gondolatokat - írják.
A tiltakozó oktatók úgy vélik, a NAT-ban lefektetett keretekből csak egy kevéssé érvényes és hiteles irodalomképet kapnak a fiatalok, de semmiképpen sem olyat, amelyet érdemben tudnának saját hasznukra fordítani a 21. század elején.
Az új Nemzeti alaptantervről a legtöbb szakmai szervezet már kifejtette lesújtó véleményét, a PDSZ tiltakozó akciót is indított - ezekről bővebben itt olvashattok.
Hajnal Gabriella szerint nem fogják visszavonni az új Nemzeti alaptantervet
Hajnal Gabriella, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos szerint pár napon belül megjelenik a NAT-ot kiegészítő kerettanterv, amellyel szerinte együtt kell értelmezni az új alaptantervet. Állítása szerint abban már szerepelnek a jelenlegiből eltűnő írók és költők is. Az is kiderült, az új NAT készülésébe egyedül a Nemzeti Pedagógus Kart vonták be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
