Nyílt levélben fogalmazták meg felháborodásukat az ország különböző egyetemeinek oktatói az új NAT irodalomoktatásának része kapcsán.
Az egyetemi oktatók nyílt levelét közel ötven, irodalommal, esztétikával, filozófiával foglalkozó oktató írta alá az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Debreceni Egyetemről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Miskolci Egyetemről, a Nyíregyházi Egyetemről, a Pannon Egyetemről és az Eszterházy Károly Egyetemről - írta meg az Index. Véleményük szerint az új alaptanterv bevezetése óriási visszalépést jelentene az irodalomtanításban.
Egy olyan korábbi oktatási szerkezetre hajaz az új tanterv, amelytől 1990 után mindenképpen el kellett mozdulni, sőt a 21. században egészen magunk mögött kellene hagyni - fogalmaznak. Az oktatók szerint a most közzétett NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást.
Ráadásul - mint írják - a tervezet bántóan ideologikus szándékkal, külső nézőpontból és nagyon leegyszerűsítő módon közelít az irodalmi művekhez, életművekhez és folyamatokhoz. Ezt a látásmódot nevezte Kosztolányi Dezső 1929-ben, vagyis az ideologikus Ady-értés fénykorában „az írástudatlanok árulásának” – teszik hozzá.
Probléma a szerzőkkel
Az oktatók egyrészt aránytalannak tartják, hogy Ottlik Géza Iskola a határon című regénye nem szerepel a NAT-ban, azzal kapcsolatban pedig kifejezetten nem értenek egyet, hogy Füst Milán és Németh László regényei helyett Herczeg Ferenc és Wass Albert művei kerültek be a NAT-ba.
Németh G. Béla irodalomtudós Herczeg Ferencet „a lektűr magyar mesterének” nevezte, írják az oktatók. A bölcsészkari irodalomoktatás szempontjából szerintük beláthatatlan léptékű torzulásokhoz vezetne, ha a középiskolai diákok (bármily igényes) lektűrszerzők művein keresztül kapnának (következésképpen) hamis képet a huszadik századi magyar irodalomról. Azt fontosnak tartják, hogy a diákok kialakítsák értelmezői viszonyukat az epika lektűrváltozatához, de nem ekkora aránytévesztés keretei között, a tíz részletesen tárgyalt életmű közé emelt Herczeg-életmű megtanulásával.
Kortárs irodalom nélkül
Az oktatók szerint még nagyobb problémára utal, hogy a közelmúlt magyar irodalma szinte teljességgel kikerül a NAT ajánlatából. A diákok éppen azokkal a művekkel nem találkoznának az iskolapadban, amelyek művészi formában saját világukról fogalmaznak meg fontos gondolatokat - írják.
A tiltakozó oktatók úgy vélik, a NAT-ban lefektetett keretekből csak egy kevéssé érvényes és hiteles irodalomképet kapnak a fiatalok, de semmiképpen sem olyat, amelyet érdemben tudnának saját hasznukra fordítani a 21. század elején.
Az új Nemzeti alaptantervről a legtöbb szakmai szervezet már kifejtette lesújtó véleményét, a PDSZ tiltakozó akciót is indított - ezekről bővebben itt olvashattok.
Hajnal Gabriella szerint nem fogják visszavonni az új Nemzeti alaptantervet
Hajnal Gabriella, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos szerint pár napon belül megjelenik a NAT-ot kiegészítő kerettanterv, amellyel szerinte együtt kell értelmezni az új alaptantervet. Állítása szerint abban már szerepelnek a jelenlegiből eltűnő írók és költők is. Az is kiderült, az új NAT készülésébe egyedül a Nemzeti Pedagógus Kart vonták be.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
