Mégsem lesz nulladik osztály az iskolákban?

A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) e nélkül is elég kritika éri.

  • Eduline

Nincs napirenden a nulladik évfolyam bevezetése – közölte a Népszava megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Ahogy arról mi is beszámoltunk, korábban a lap arról értesült, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) mégis helyet kap a nulladik évfolyamokról szóló rész, ami az óvoda és az általános iskola közötti, szabadon választható felkészítő osztály létrehozására adott volna lehetőséget.

Mindebből végül semmi nem lett. A múlt héten megjelent NAT szövege mindössze néhány mondatban tér ki az iskolakezdést megelőző óvodai fejlesztés fontosságára, valamint arra, hogy a „gyengéd” átmenet érdekében iskolakezdéskor fel kell mérni a nyelvi, mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat, szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba. Az Emmi szerint a fejlesztő évfolyamok bevezetéséről egyébként sem a NAT-nak kell rendelkeznie.

Ercse Kriszta oktatáskutató is negatív véleménnyel van az új NAT-ról, de a nulladik évfolyamok kimaradását kifejezetten pozitívnak tartja. A szakértő szerint a nulladik osztállyal még tovább növelnék az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt.

Az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban eléggé megoszlanak a vélemények. Ezekről a legfrisebb cikkeinket itt találjátok.

Újabb állásfoglalás az új NAT-ról: borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni

A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István