Mégsem lesz nulladik osztály az iskolákban?

A korábbi hírekkel ellentétben egyelőre nem tervezi a kormány fejlesztő évfolyamok bevezetését az óvoda és az általános iskola közé. A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) e nélkül is elég kritika éri.

  • Eduline

Nincs napirenden a nulladik évfolyam bevezetése – közölte a Népszava megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Ahogy arról mi is beszámoltunk, korábban a lap arról értesült, hogy az új Nemzeti alaptantervben (NAT) mégis helyet kap a nulladik évfolyamokról szóló rész, ami az óvoda és az általános iskola közötti, szabadon választható felkészítő osztály létrehozására adott volna lehetőséget.

Mindebből végül semmi nem lett. A múlt héten megjelent NAT szövege mindössze néhány mondatban tér ki az iskolakezdést megelőző óvodai fejlesztés fontosságára, valamint arra, hogy a „gyengéd” átmenet érdekében iskolakezdéskor fel kell mérni a nyelvi, mozgáskoordinációs és egyéb hátrányokat, szükség esetén pedig kompenzációs, fejlesztő gyakorlatokat kell beépíteni a tanórákba. Az Emmi szerint a fejlesztő évfolyamok bevezetéséről egyébként sem a NAT-nak kell rendelkeznie.

Ercse Kriszta oktatáskutató is negatív véleménnyel van az új NAT-ról, de a nulladik évfolyamok kimaradását kifejezetten pozitívnak tartja. A szakértő szerint a nulladik osztállyal még tovább növelnék az oktatás szelektivitását, széttagoltságát, az iskolai szegregációt.

Az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban eléggé megoszlanak a vélemények. Ezekről a legfrisebb cikkeinket itt találjátok.

Újabb állásfoglalás az új NAT-ról: borítékolhatóan katasztrófához fog vezetni

A Magyartanárok Egyesülete, a Történelemtanárok Egylete és a Civil Közoktatási Platform után, most a Nyelv és Tudomány is állást foglalt a 2020-as Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Elsősorban az anyanyelvi nevelésről és a nyelvtani tartalmakat érintő kérdésekről, illetve azok problémáiról fejtették ki véleményüket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.