Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója beszélt a PISA- felmérésről és az új Nemzeti alaptantervről.
A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője –nyilatkozta Vass Vilmos a 168 órának.
Magyarországon a kisebb hullámvölgytől eltekintve nem történt változás a szövegértés, matematika és a természettudomány területén sem, vagyis nem léptünk előre. Az egyetemi docens úgy gondolja, hogy 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.
Szövegértési eredmények: majdnem minden ötödik gyerek alkalmatlan lesz a munkában
Az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, a szövegértést vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített - mondta el a 2018-as PISA-felmérésről egy interjúban Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A pedagógiai kutató szerint a kompetencia szitokszóvá vált. A korábbi változtatások az oktatásban nem vettek tudomást a PISA- mérés adatairól, pedig a minőségibb oktatásnak ez a kulcsa. Úgy véli, hogy bár a szülők és a pedagógusok még ebben a helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni, azonban a magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség, már nem elég a PISA-tesztek eredményeinek figyelembe vétele.
Vass Vilmos azt mondja, hogy a NAT-nak van jelentősége a közoktatás autonómiájának és pedagógiai kultúrájának erősítésében. Az iskolák helyi pedagógiai programja pedig alapvetően az innovációra épül. A valós probléma az, hogy a NAT tananyag-központú. Lehetetlen vállalkozásnak tartja, hogy a pedagógusok csökkentsék az óraszámot miközben nő a tananyag és emellett már egyáltalán nem jut idő a kompetenciák fejlesztésére.
„Ez pedagógiai zsákutca.”
Az oktató azt mondja, hogy bár nem tudjuk, hogy pár éve múlva milyen szakmák lesznek, mire lesz szükség, de azt tudjuk, hogy a kreativitás, az innováció, az emberi tényező mindenképpen fontos lesz és az iskoláknak erre kellene felkészítenie a diákokat.
Tiltakozó akciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a NAT ellen
A pénteken megjelent új Nemzeti alaptanterv ellen eddig több szakmai szervezet és szakember is felszólalt, most pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozó akciót indított facebookon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
