Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója beszélt a PISA- felmérésről és az új Nemzeti alaptantervről.
A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője –nyilatkozta Vass Vilmos a 168 órának.
Magyarországon a kisebb hullámvölgytől eltekintve nem történt változás a szövegértés, matematika és a természettudomány területén sem, vagyis nem léptünk előre. Az egyetemi docens úgy gondolja, hogy 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.
Szövegértési eredmények: majdnem minden ötödik gyerek alkalmatlan lesz a munkában
Az pozitívum, hogy legalább a zuhanás megállt, a szövegértést vizsgálva azonban kiderült, hogy a magyar fiatalok 22,5 százaléka alulteljesített - mondta el a 2018-as PISA-felmérésről egy interjúban Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A pedagógiai kutató szerint a kompetencia szitokszóvá vált. A korábbi változtatások az oktatásban nem vettek tudomást a PISA- mérés adatairól, pedig a minőségibb oktatásnak ez a kulcsa. Úgy véli, hogy bár a szülők és a pedagógusok még ebben a helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni, azonban a magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség, már nem elég a PISA-tesztek eredményeinek figyelembe vétele.
Vass Vilmos azt mondja, hogy a NAT-nak van jelentősége a közoktatás autonómiájának és pedagógiai kultúrájának erősítésében. Az iskolák helyi pedagógiai programja pedig alapvetően az innovációra épül. A valós probléma az, hogy a NAT tananyag-központú. Lehetetlen vállalkozásnak tartja, hogy a pedagógusok csökkentsék az óraszámot miközben nő a tananyag és emellett már egyáltalán nem jut idő a kompetenciák fejlesztésére.
„Ez pedagógiai zsákutca.”
Az oktató azt mondja, hogy bár nem tudjuk, hogy pár éve múlva milyen szakmák lesznek, mire lesz szükség, de azt tudjuk, hogy a kreativitás, az innováció, az emberi tényező mindenképpen fontos lesz és az iskoláknak erre kellene felkészítenie a diákokat.
Tiltakozó akciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a NAT ellen
A pénteken megjelent új Nemzeti alaptanterv ellen eddig több szakmai szervezet és szakember is felszólalt, most pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozó akciót indított facebookon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
