"A magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség" - újabb vélemény a NAT-ról

Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója beszélt a PISA- felmérésről és az új Nemzeti alaptantervről.

  • Eduline

A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője –nyilatkozta Vass Vilmos a 168 órának.

Magyarországon a kisebb hullámvölgytől eltekintve nem történt változás a szövegértés, matematika és a természettudomány területén sem, vagyis nem léptünk előre. Az egyetemi docens úgy gondolja, hogy 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.

A pedagógiai kutató szerint a kompetencia szitokszóvá vált. A korábbi változtatások az oktatásban nem vettek tudomást a PISA- mérés adatairól, pedig a minőségibb oktatásnak ez a kulcsa. Úgy véli, hogy bár a szülők és a pedagógusok még ebben a helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni, azonban a magyar oktatásban sokkal mélyebb változtatásokra volna szükség, már nem elég a PISA-tesztek eredményeinek figyelembe vétele.

Vass Vilmos azt mondja, hogy a NAT-nak van jelentősége a közoktatás autonómiájának és pedagógiai kultúrájának erősítésében. Az iskolák helyi pedagógiai programja pedig alapvetően az innovációra épül. A valós probléma az, hogy a NAT tananyag-központú. Lehetetlen vállalkozásnak tartja, hogy a pedagógusok csökkentsék az óraszámot miközben nő a tananyag és emellett már egyáltalán nem jut idő a kompetenciák fejlesztésére.

„Ez pedagógiai zsákutca.”

Az oktató azt mondja, hogy bár nem tudjuk, hogy pár éve múlva milyen szakmák lesznek, mire lesz szükség, de azt tudjuk, hogy a kreativitás, az innováció, az emberi tényező mindenképpen fontos lesz és az iskoláknak erre kellene felkészítenie a diákokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Retorzióval járhat a nyilvános kritika, erős a politikai befolyás – mély bizalmi válságról számoltak be az SZTE dolgozói

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriuma ősszel felmérést indított, amelyben az egyetem dolgozóit arról kérdezték, hogyan vélekednek az intézmény vezetéséről, a döntéshozatalról és a munkahelyi légkörről. Az 1295 válaszadó jelentős része szerint a pártpolitikai kapcsolatok befolyásolják az egyetemi előmenetelt, és sokan tartanak a nyilvános kritikák következményeitől is.

Három pilléren nyugszik az óvodai nevelő képzés kivezetése

Újabb lépést tehetnek afelé, hogy az óvodákban az önálló nevelőmunkát kizárólag diplomás szakemberek végezhessék. Az óvodai nevelő képzés kivezetésének részleteiről minisztériumi szakmai egyeztetésen tárgyaltak, ahol az átalakítás három fő pillérét is ismertették.

Eredménytelen lett a rektori pályázat a Nyíregyházi Egyetemen

Új rektort egyelőre nem választanak, az egyetem vezetését viszont átalakítanák Nyíregyházán. A fenntartó kuratórium eredménytelennek nyilvánította a rektori pályázatot, és arról is döntött, hogy a jövőben a rektor tölti be az elnöki tisztséget.