Számos kritika jelent meg az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Most megszólalt Takaró Mihály, irodalomtörténész, a NAT egyik szerzője is, akinek tetszik az új NAT.
A pénteken megjelent és gyakorlatilag titokban, szakmai egyeztetés nélkül készített NAT szerzői közé 2018-ban bekerült Takaró Mihály szerdán az M1-en beszélt az alaptantervről.
Arról az irodalomtörténészről van szó, aki maga is részt vett a NAT kidolgozásában, azonban a közmédia csatornáján adott interjújában, ezt sem ő, sem a riporter nem említi – hívja fel a figyelmet a 444.hu egy fontos részletre.
A változásokról Takaró Mihály úgy vélekedik, hogy „az irodalom és a történelem tantárgy oktatását megújult ismeretek és egészen modern módszerek jellemzik.” Azt emelte ki, hogy a legfontosabb változás, hogy a 20. századi magyar irodalmat Kárpát-medencei irodalomként kezeli az új NAT. Érdekes, ezzel szemben megemlíteni a Magyartanárok Egyesületének véleményét, mely pont arra hívja fel a figyelmet, hogy az új Nemzeti alaptanterv egyáltalán nem modern.
Magyartanárok Egyesülete: ez "nem nemzeti és nem alaptanterv"
Magyar nyelv és irodalomból a változások olyan mérvűek, hogy valójában új NAT-ról kell beszélnünk - véli Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A hét végén megjelent Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban folyamatosan érkeznek a szakmai egyesületek észrevételei, véleményei.
Az irodalomtörténész szerint az alaptanterv próbál elfogulatlan maradni és kiegyensúlyozottan a tekinteni a régió 20. századi magyar irodalmára. „Ezért kerültek bele erdélyi vagy felvidéki írók munkái, amelyek 1948 után kimaradtak az irodalmi kánonból” - mondta. A módszertan megújításáról elmondta, a "frontális tanítás" után rá kell térni a kooperatív tanításra, vagyis a csoportos feladatmegoldásra.
Tiltakozó akciót indított a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a NAT ellen
A pénteken megjelent új Nemzeti alaptanterv ellen eddig több szakmai szervezet és szakember is felszólalt, most pedig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tiltakozó akciót indított facebookon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
