Január óta már nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal dönt az iskolaérettségről, a változást a Szülői Hang felmérése szerint a szülők 98 százaléka elutasítja - írja közleményében a szervezet.
Az érintett szülők 98 százaléka elutasítja az iskolaérettség eldöntésének új rendszerét, támogatni viszont százból egy szülő sem támogatta (2 százalékuk nem tudott dönteni). A szülők 94 százaléka szerint pedig a kormány nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól. Százból csak két szülő érezte úgy, hogy elég információt kapott - írja közleményében a Szülői Hang saját felmérésének eredményei alapján.
Ahogy már többször megírtuk, január 1-jétől a hatéves gyerekek iskolaérettségéről többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt, ha úgy dönt, a helyi pedagógiai szakszolgálatok bevonásával. A szülőknek az idei évben január 31-ig kell kérelmezniük, hogy gyerekük még egy évig az óvodában maradhasson, ugyanakkor ha január 30-ig beszerzik a helyi pedagógiai szakszolgálat írásos támogatását, erre nincs szükség. A kérelemről és az eljárásról itt találjátok a részleteket.
A Szülői Hang január eleje óta gyűjti egy anonim kérdőíven keresztül a vizsgálatok eredményét. A nem reprezentatív felmérés legújabb eredményei szerint az eddigi kérvények 30 százaléka pozitív, 2 százalék elutasító választ kapott, a maradék 68 százalékot pedig felülvizsgálatra küldi a hivatal. Az azonnali elfogadáshoz valóban nyomós indok kell, például epilepszia, megkésett beszéd- vagy mozgásfejlődés vagy súlyos asztma, írtuk korábban.
"Az éretlenül iskolába kerülő gyermekek éveken keresztül folyamatos kudarcélménynek lesznek kitéve, mivel az iskolai körülmények többnyire nem alkalmasak a differenciálásra, így az oktatás minősége nemcsak számukra, hanem a többi gyermek számára is romlik" - írja mostani közleményében a szervezet, hozzátéve: a kormányzat mégsem adott megfelelő tájékoztatást a szülőknek az idén életbe lépett új szabályozásról.
Változik az iskolaérettségi vizsgálat: ezek voltak a 2019-es év nagy fordulópontjai
Holnaptól lép életbe az új iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. A kormány egy módosító csomagot nyújtott be még nyáron, amit még júliusban el is fogadott a parlament. Összegyűjtöttük a 2019-es év nagy fordulópontjait a köznevelési törvény módosításától az új iskolaérettségi vizsgálatokig.
A Szülői Hang szerint az lett volna a legfontosabb, hogy a szülők tudatossá váljanak az iskolaérettség összetett kérdéskörében, és megértsék, milyen jelek, tulajdonságok alapján lenne indokolt, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséghez például szükség van a kitartó figyelem képességére és monotóniatűrésre, fejlett beszédre és beszédértésre, érzelmi kiegyensúlyozottságra, alkalmazkodóképességre és kifejlett mozgáskoordinációra is. Az pedig, hogy a gyerekek képességei eltérő tempóban fejlődnek, teljesen természetes - áll a közleményben.
A szervezet szerint sok szülő azért fog lemaradni a pénteki határidőről, mert nem méri fel a kérdés jelentőségét, a hátrányos helyzetű családok pedig külön segítség nélkül aligha tudják benyújtani a kérelmet. A közlemény szerint egyes óvodákban felsőbb utasításra nem hajlandóak írásos véleményt kiadni a gyermek iskolaérettségéről, holott a kormányzati tájékoztatás kifejezetten említi, hogy más dokumentumok mellett ezt is figyelembe veszik a kérvények elbírálásánál. Az új törvény emellett szakmai egyeztetés és indoklás nélkül megszüntette az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek lehetőségét arra, hogy a szakértői bizottság javaslata mellett 1+1 évet maradjanak még az óvodában.
A Szülői Hang szerint a kritériumok ismeretlensége és a hosszú eljárás a szülők és a gyerekek számára is bizonytalanságot okoz. Továbbá "félő, hogy az új rendszerben az Oktatási Hivatal bevonása alkalmas lesz arra, hogy a helyi szűkös óvodai férőhelyek függvényében erőltesse a gyermekeket iskolába, ahogy évről évre nő az óvodapedagógushiány" - írják.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
