Központilag döntenek az iskolaérettségről: a szülők elutasítják a változást

Az érintett szülők 98 százaléka elutasítja az iskolaérettség eldöntésének új rendszerét, támogatni viszont százból egy szülő sem támogatta (2 százalékuk nem tudott dönteni). A szülők 94 százaléka szerint pedig a kormány nem adott megfelelő tájékoztatást a kérvények elbírálásának szempontjairól. Százból csak két szülő érezte úgy, hogy elég információt kapott - írja közleményében a Szülői Hang saját felmérésének eredményei alapján.

Ahogy már többször megírtuk, január 1-jétől a hatéves gyerekek iskolaérettségéről többé nem az óvoda, hanem az Oktatási Hivatal (OH) dönt, ha úgy dönt, a helyi pedagógiai szakszolgálatok bevonásával. A szülőknek az idei évben január 31-ig kell kérelmezniük, hogy gyerekük még egy évig az óvodában maradhasson, ugyanakkor ha január 30-ig beszerzik a helyi pedagógiai szakszolgálat írásos támogatását, erre nincs szükség. A kérelemről és az eljárásról itt találjátok a részleteket.

A Szülői Hang január eleje óta gyűjti egy anonim kérdőíven keresztül a vizsgálatok eredményét. A nem reprezentatív felmérés legújabb eredményei szerint az eddigi kérvények 30 százaléka pozitív, 2 százalék elutasító választ kapott, a maradék 68 százalékot pedig felülvizsgálatra küldi a hivatal. Az azonnali elfogadáshoz valóban nyomós indok kell, például epilepszia, megkésett beszéd- vagy mozgásfejlődés vagy súlyos asztma, írtuk korábban.

"Az éretlenül iskolába kerülő gyermekek éveken keresztül folyamatos kudarcélménynek lesznek kitéve, mivel az iskolai körülmények többnyire nem alkalmasak a differenciálásra, így az oktatás minősége nemcsak számukra, hanem a többi gyermek számára is romlik" - írja mostani közleményében a szervezet, hozzátéve: a kormányzat mégsem adott megfelelő tájékoztatást a szülőknek az idén életbe lépett új szabályozásról.

A Szülői Hang szerint az lett volna a legfontosabb, hogy a szülők tudatossá váljanak az iskolaérettség összetett kérdéskörében, és megértsék, milyen jelek, tulajdonságok alapján lenne indokolt, hogy a gyermek még egy évet az óvodában töltsön. Az iskolaérettséghez például szükség van a kitartó figyelem képességére és monotóniatűrésre, fejlett beszédre és beszédértésre, érzelmi kiegyensúlyozottságra, alkalmazkodóképességre és kifejlett mozgáskoordinációra is. Az pedig, hogy a gyerekek képességei eltérő tempóban fejlődnek, teljesen természetes - áll a közleményben. 

A szervezet szerint sok szülő azért fog lemaradni a pénteki határidőről, mert nem méri fel a kérdés jelentőségét, a hátrányos helyzetű családok pedig külön segítség nélkül aligha tudják benyújtani a kérelmet. A közlemény szerint egyes óvodákban felsőbb utasításra nem hajlandóak írásos véleményt kiadni a gyermek iskolaérettségéről, holott a kormányzati tájékoztatás kifejezetten említi, hogy más dokumentumok mellett ezt is figyelembe veszik a kérvények elbírálásánál. Az új törvény emellett szakmai egyeztetés és indoklás nélkül megszüntette az SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekek lehetőségét arra, hogy a szakértői bizottság javaslata mellett 1+1 évet maradjanak még az óvodában.

A Szülői Hang szerint a kritériumok ismeretlensége és a hosszú eljárás a szülők és a gyerekek számára is bizonytalanságot okoz. Továbbá "félő, hogy az új rendszerben az Oktatási Hivatal bevonása alkalmas lesz arra, hogy a helyi szűkös óvodai férőhelyek függvényében erőltesse a gyermekeket iskolába, ahogy évről évre nő az óvodapedagógushiány" - írják.