A szülőket kérik, hogy töltsenek ki egy anonim kérdőívet, amikor az Oktatási Hivataltól megjön az értesítés az iskolaérettségi vizsgálat eredményéről és mondják el, hogy a kérelmet elfogadták, elutasították vagy szakszolgálati vizsgálatot kértek.
A kérdőív kitöltéséhez nem kell és nem is szabad személyes adatokat megadni - írják közleményükben. A kérdőív 1. és 2. kérdéscsoportjának válaszai alapján nyilvánosan hozzáférhető adatbázist hoznak létre. A véleményére és statisztikai adatokra is kíváncsiak a 3. és 4. kérdéscsoportban, ezeket a válaszokat csak az összesített eredményeknél használjuk - írják.
Szerintük az OH döntésének nyilvánosságra hozása segít elszámoltathatóvá tenni a kormányzatot és elkerülni a hatalmi önkényt. Ez pedig nem csak az idei, hanem az elkövetkező évek kérvényezésénél is segítség, ugyanis nem szeretnék, ha a kezdetben enyhébb hivatali döntések évről évre szigorodnának - teszik hozzá.
Az anonim kérdőív kitöltésének fontosságát azzal indokolják, hogy "semmilyen érdemi információt nem kaptunk arról, hogy az OH milyen kritériumok alapján dönt a szülői kérvények elfogadásáról, visszautasításáról vagy szakértők igénybevételéről".
A szülőkhöz az elmúlt két napban érkeztek meg először az Oktatási Hivatal értesítései, az eddig beérkezett 49 szülői visszajelzés megoszlása: 20% elfogadás, 74% szakszolgálati vizsgálat, 6% elutasítás; az arányok természetesen folyamatosan változhatnak - írják az elmúlt napok statisztikáriról. Az eddigi részletes szülői visszajelzésekből kiderül, hogy az Oktatási Hivatal több esetben olyan szülőknél is szakszolgálati vizsgálatot kért vagy akár elutasító döntést hozott, ahol a gyermek az óvoda középső csoportjába jár.
Ezért levélben kérték a kormányzatot az azonnali intézkedést igénylő problémák gyors orvoslására - emelik ki. Azokat a kéréseket terjesztették a döntéshozók elé részletes indoklás kíséretében, amik a január 31.-i határidő előtti azonnali indézkedést igényelnek: például tegyék nyilvánosan is egyértelművé, hogy az óvoda a szülő kérésére köteles kiadni mind a fejlődési napló kivonatát, mind az óvodapedagógus írásos véleményét. Valamint engedélyezzék, hogy az SNI-s gyerekek a szakértői bizottság javaslatára 8 éves korukig is maradhassanak az óvodában, ahogy eddig. Kérik, hogy tegyék lehetővé, hogy a szakszolgálatok például SNI vagy BTMN gyanú esetén január 31. után is szakvéleményben javasolhassák a további egy év óvodai nevelést, és az ilyen szakvélemények alapján külön hivatali eljárás nélkül engedélyezzék a további egy év óvodai nevelést. Ezen felül tisztázzák a jogi helyzetet, és tegyék lehetővé, hogy a gyermek megváltozott állapota miatt a szülő akkor is beírathassa az iskolába a gyermekét, ha korábban a szakszolgálattól vagy az Oktatási Hivataltól kapott engedélyt a halasztásra. Végül pedig tegyék nyilvánossá az Oktatási Hivatal iskolaérettségi döntéseinek kritériumait.
A megváltozott iskolaérettségi vizsgálatok rendszere az SNI-s gyerekeket különösen hátrányosan érinti. Az új törvénymódosításból mint kiderült, kimaradt a rájuk vonatkozó speciális rész.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
