Jobb tananyagot, több időt a családdal és kevesebb iskolai zaklatást - ezt szeretnék másképp a magyar gyerekek. Összehasonlító kutatás készült az európai gyerekek terveiről. Itt vannak a részletek.
A magyar kutatás alapját a 2019. novemberben megjelent „The Europe Kids Want” kutatás adta, amiben az európai kontinens 49 országából 20 000 gyerek vett részt. A Hintalovon Alapítvány „Te hogy látod?” felmérésében 5300 gyerek töltötte ki a kérdőívet, és a kutatás azzal a céllal készült, hogy bemutassa a magyar gyerekek véleményét az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága számára. A felmérés tervezésénél kiindulópontot jelentett a „The Europe Kids Want” kutatás, így lehetővé vált az európai és magyar eredmények összehasonlítása - írja az alapítvány honlapján.
A két kutatásból kitűnik, hogy Európában és itthon is ugyanakkora arányban tartják biztonságos helynek az iskolát (78%), de egyetértenek abban is, hogy az iskolát elsősorban az tenné még biztonságosabb hellyé, ha senkivel sem bánnának másképp azért, mert különbözik a többiektől – az európai gyerekek 60%-a, a magyar gyerekek 56%-a foglalt így állást a megkülönböztetés ellen. Szomorú tény, - teszik hozzá - hogy a gyerekek nagyon aggódnak amiatt, hogy nem lesz munkájuk, nagyon félnek a klímaváltozás következményeitől, és komolyan tartanak a háborútól és terrortámadásoktól, ez utóbbiban a magyarok kevésbé, mint más európai gyerekek.
Az oktatás megítélésében itthon és más országokban is a tananyag hasznosságát jelölték a legfontosabb szempontnak, azonban a magyar gyerekek sokkal nagyobb arányban tartják haszontalannak a tananyagot (63%), mint európai társaik (38%) - derül ki a kutatásból.
Itthon és más európai országokban is 3-ból 2 gyerek vesz részt iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben (pl. sport, zene). Azok közül, akik nem vesznek részt ilyesmiben, a magyar gyerekek közel kétszer annyian jelölték meg az időhiányt ennek okaként, mint más európai társaik. Komoly különbség, hogy az európai gyerekek elégedettebbek a családjukkal töltött idő mennyiségével (58%), mint a magyar gyerekek (45%).
Szerdán harmincéves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye - az évforduló alkalmából megnéztük, milyen eredményeket sikerült elérni és mit kellene jobbá tenni az oktatás területén a világban és Magyarországon.
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|