Középiskolai felvételi: "nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól"

Nem a tudásról, hanem a stresszkezelésről szól a jelenlegi középfokú felvételi – erről beszélt Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádiónak adott interjújában.

  • Eduline

Szombaton írták az általános iskolások a központi középfokú felvételi vizsgát. A feladatsorokat és a hivatalos javítókulcsokat itt nézhetitek meg.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő a Klub Rádió reggeli műsorában mondta, a központi felvételi igazából nem a gyerekek tudását méri, hanem azt, mennyire képesek kezelni a stresszt. Ehhez a fajta terheléshez pedig - ami a felvételi helyzetben éri őket - valójában semmiféle felkészítést nem kapnak a diákok, így a stressz miatt rosszabbul tudják előhívni a tudásukat. Ezért is érzhetik a szülők és a gyerekek minden évben nehéznek a felvételit.

A szakértő hangsúlyozta, a nyomást növeli a gyerekeken, hogy a középfokú felvételire, amire hónapok óta készültek, azzal engedik el őket a szüleik , hogy majd azon múlik, bekerülnek-e a jó iskolába.

Sokan lényegévben már az egyetemi felvételijüket írják, mert majdani középiskolájuktól függ, hogyan tudnak tovább menni - teszi hozzá. A mostani középfokú felvételi csak egy olyan pillanatfelvétel, ami torzít, nem mutatja a gyerek valódi tudását. Szemben a hosszabb távú, követéses vizsgálatokkal, amelyekre külföldön lehet példákat találni.

Azzal önmagában semmi gond nincs, ha a gyerekeket terhelésnek teszik ki, de ezt ésszel kell tenni, meg kell adni nekik azokat a képességeket, amelyekkel kezelni tudják a stresszt - magyarázza a szakértő. Azonban szintén messzebbre vezető kérdés szerinte, hogy a felvételi nem csak a tudást, illetve a stressztűrő képességet méri, hanem azt is, egy-egy családnak mennyi pénze van a különórákra, középiskolai előkészítőkre. A családok anyagi, társadalmi helyzete nagyban meghatározza, a diákok iskolai esélyeit, továbbtanulását, ami szerinte nyilván súlyosan diszkriminatív jelenség.

A gyermekjogi szakértő szerint újra kéne tervezni a felvételi rendszerét, de hozzáteszi, ez még csak tüneti kezelést jelentene. Valójában az egész oktatási rendszer kellene átgondolni, amibe az is beletartozik, milyen iskolatípusokra van szükség.

Nem okozott meglepetést a központi felvételi a diákoknak: tapasztalatok és vélemények

A 2020-as központi felvételi az Eduline-olvasók többsége szerint nem okozott nehézséget. A feladatok típusai szerintük ugyanazok voltak, mint a korábbi években, így nem érte meglepetés őket. Diákok és szülők véleményei.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.