Középiskolai felvételi: milyen segédeszközöket lehet használni az írásbeli vizsgán?

A középiskolába felvételizőknek a szombati írásbeli vizsgán egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kell megoldaniuk. Milyen segédeszközöket lehet használni?

  • Eduline

Január 18-án, szombaton 10 órától írják a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kell megoldaniuk 45-45 perc alatt.

A magyar nyelvi feladatlapban kilenc rövidebb, illetve egy hosszabb, szövegalkotási feladat szerepel. Ezek közül több kapcsolódik szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegekhez, amelyeket a feladatlap tartalmaz. Segédeszközt nem lehet használni: a szöveggyűjtemény mellett például helyesírási szabályzatot sem.

A matematika feladatlap is tíz kérdést tartalmaz, a megoldásukhoz vonalzót, körzőt és szögmérőt használhattok, más segédeszközt (pl. számológépet) viszont nem. A vizsgákról és a középiskolai felvételi pontszámításról itt olvashattok részletesen.

A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezni: a 8. évfolyamosok jelentkezéséről itt írtunk, az egyéni jelentkezésről itt, a 6. és 8. osztályos gimnáziumba felvételizésről pedig itt olvashattok.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Így készülhettek a középiskolai felvételire - hasznos tippek vizsgázóknak

Közeleg a középiskolás felvételi napja, ami sok diák számára az első igazi vizsgahelyzetben való megmérettetés lesz. Minél többet vizsgáztok majd, annál rutinosabbak lesztek, de valahol el kell kezdeni. Most összeszedtünk pár gyakorlati tanácsot, aminek segítségével felkészültebben érkezhettek a vizsgahelyszínre.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.