A középiskolába felvételizőknek a szombati írásbeli vizsgán egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kell megoldaniuk. Milyen segédeszközöket lehet használni?
Január 18-án, szombaton 10 órától írják a központi írásbeli vizsgát a középiskolába jelentkező diákok. Egy magyar nyelvi és egy matematikai feladatlapot kell megoldaniuk 45-45 perc alatt.
A magyar nyelvi feladatlapban kilenc rövidebb, illetve egy hosszabb, szövegalkotási feladat szerepel. Ezek közül több kapcsolódik szépirodalmi, ismeretterjesztő vagy köznapi szövegekhez, amelyeket a feladatlap tartalmaz. Segédeszközt nem lehet használni: a szöveggyűjtemény mellett például helyesírási szabályzatot sem.
A matematika feladatlap is tíz kérdést tartalmaz, a megoldásukhoz vonalzót, körzőt és szögmérőt használhattok, más segédeszközt (pl. számológépet) viszont nem. A vizsgákról és a középiskolai felvételi pontszámításról itt olvashattok részletesen.
A kiválasztott középiskolákba február 19-ig kell jelentkezni: a 8. évfolyamosok jelentkezéséről itt írtunk, az egyéni jelentkezésről itt, a 6. és 8. osztályos gimnáziumba felvételizésről pedig itt olvashattok.
A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Így készülhettek a középiskolai felvételire - hasznos tippek vizsgázóknak
Közeleg a középiskolás felvételi napja, ami sok diák számára az első igazi vizsgahelyzetben való megmérettetés lesz. Minél többet vizsgáztok majd, annál rutinosabbak lesztek, de valahol el kell kezdeni. Most összeszedtünk pár gyakorlati tanácsot, aminek segítségével felkészültebben érkezhettek a vizsgahelyszínre.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
