Középiskolai felvételi: ezzel a keresővel megnézhetitek, mekkora volt a túljelentkezés

Kíváncsiak vagytok, hogy mekkora volt a túljelentkezés előző években a középiskolákba? Szeretnétek átlátni, hogy a számok alapján milyen esélyeitek van bekerülni az általatok választott intézménybe? Itt a megoldás.

  • Eduline

Azok a diákok és szülők, akik kíváncsiak a jelentkezési statisztikákra, az Oktatási Hivatal oldalán található kereső segítségével megnézhetik, hogy az elmúlt években hányan jelentkeztek a különböző középiskolák kilencedikes osztályaiba, hányan jelölték meg első helyen az adott tanulmányi területet, és végül hányan kerültek be a kiválasztott osztályba. A kereső természetesen a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok jelentkezési statisztikáit is kiadja.

Ahogy azt korábban már megírtuk, a középiskolákba való bekerülésnek három módja van: az iskolák vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát is, vagy együtt a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

Bár a központi írásbeli jelentkezési határideje decemberben lejárt, a diákok legnagyobb próbatétele még hátra van. Magát az írásbelit ezen a héten – január 18-án – szombaton 10 órától írják azok a tanulók, akik olyan intézményt választottak, amely figyelembe veszi az írásbeli eredményét. A pótló vizsgára pedig január 23-án 14 órakor kerül sor.

Mire lehet számítani a szombati vizsgán? Itt találjátok a részleteket. A középiskolai felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Így lehet egyénileg középiskolába jelentkezni - itt vannak a részletek

A középfokú felvételi eljárásban a felvételi lapok kitöltését főszabályként a jelentkező általános iskolája végzi. Azonban vannak kivételek és egyénileg is lehet középiskolába jelentkezni. Mutatjuk, hogyan.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.