Érettségit és szakképesítést is lehet szerezni ezekben az intézményekben?

Milyen bizonyítványt lehet szerezni a szakgimnáziumokban most, és az új szakképzési törvény életbelépését követően? A szeptembertől már technikumnak nevezett intézmények kapcsán válaszolunk meg egy olvasói kérdést.

  • Eduline

A 2020-ban szakgimnáziumban érettségiző (végzős) diákok kapnak szakképesítésről bizonyítványt? Vagy csak általános érettségit szereznek?

A jelenleg még érvényben lévő szabályok szerint a szakgimnáziumban érettségizők - választásuk alapján - letehetik az érettségit követő szakképzési évfolyamon megszerezhető szakképesítéshez kapcsolódó szakképesítést vagy részszakképesítést.

A törvény szerint ha a kötelező komplex szakmai vizsga szakmai és vizsgakövetelménye iskolai előképzettségként érettségi végzettséget ír elő, úgy a szakképesítést igazoló bizonyítvány csak az érettségi végzettség megszerzését követően adható ki. Vagyis a még szakgimnáziumban végző tanulók egyaránt szerezhetnek érettségi- és szakképesítésről szóló bizonyítványt is.

Mi lesz szeptembertől?

Az új, technikumnak nevezett intézmények 2020. június 30-ig szakgimnáziumként működnek, ezek után lép érvénybe a 2019. novemberében megszavazott szakképzési törvény. Vagyis a 2020/2021-es tanévtől a mai szakgimnázumok (akkor már technikumok) hasonló tanulmányi lehetőségekkel bírnak majd. Továbbra is felkészíti majd a diákokat az érettségi-, és a szakmai vizsgára is.

A technikumok - akárcsak a szakképző iskolák - ágazati alapozó képzéssel indulnak majd, a technikumokban a tizenegyedik osztálytól hároméves szakmai képzés lesz. Ezekben az iskolákban egyébként kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítés is történhet, ezek csak két évfolyamosok lesznek, és nappali rendszerben nem szervezhetők majd meg.

Új szabályok az oktatás területén: ez vár a diákokra 2020-ban

Január elsején vagy az új év során több új szabály is életbe lép a közoktatás és a felsőoktatás, illetve az érettségi és az egyetemi felvételi területén. Íme, a teljes lista.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.