A magyar és az ének körül kialakult viták akasztották meg az új Nemzeti alaptantervet?

Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán a magyar és irodalom és az ének-zene tantárgynál van még vita - írja az Index.

  • Eduline

Az új szabályozást eredetileg 2019 szeptemberében akarták bevezetni, de tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag átdolgozása miatt erre nem kerülhet sok. Ezek után 2019 decemberében Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatók.

Erre válaszul az Emmi közleményben reagált, ami szerint igenis lesz új NAT, és az jelentős változásokat fog hozni. A tárca közleménye szerint a kormány már el is fogadta a NAT-tal kapcsolatos koncepcionális módosításokat, amelyek 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek.

Az Index névtelen forrásra hivatkozva azt írja, lehet vitatkozni, hogy mit értünk új NAT-on és mit jelentősen módosított Nemzeti alaptanterven. Bizonyos tantárgyaknál nem lesznek mélyreható változások, de ahogy egyik informátorunk fogalmazott: "már az is sokat fog jelenteni, ha a 2-3 évvel ezelőtt tervezett dolgoknak csak egy része valósul meg" - írják.

Forrásaik szerint két tantárgy esetében volt és van még vita: a magyar és irodalom és meglepő módon az ének-zene tantárgynál.

Az ének-zene tantárgyról csak annyit tudtak meg, hogy ott "nem éppen korszerű irányba mentek a dolgok". A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében az oldal forrásaira hivatkozva azt írja, annyit érzékeltetettek, hogy ott már nem ideológiai viták zajlanak "nemzeti" vagy "nem nemzeti" szerzőkről és kötelező olvasmányokról, inkább az anyag mennyiségéről és tagolásáról szóló szakmai kérdéseket kell tisztázni.

Közleményt adott ki az Emmi: lényeges változtatások lesznek az alaptantervben 2020 szeptemberétől

Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.