Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán a magyar és irodalom és az ének-zene tantárgynál van még vita - írja az Index.
Az új szabályozást eredetileg 2019 szeptemberében akarták bevezetni, de tavaly nyilvánvalóvá vált, hogy az anyag átdolgozása miatt erre nem kerülhet sok. Ezek után 2019 decemberében Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta: 2020-ban sem lesz új Nemzeti alaptanterv, csak módosítások várhatók.
Erre válaszul az Emmi közleményben reagált, ami szerint igenis lesz új NAT, és az jelentős változásokat fog hozni. A tárca közleménye szerint a kormány már el is fogadta a NAT-tal kapcsolatos koncepcionális módosításokat, amelyek 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek.
Az Index névtelen forrásra hivatkozva azt írja, lehet vitatkozni, hogy mit értünk új NAT-on és mit jelentősen módosított Nemzeti alaptanterven. Bizonyos tantárgyaknál nem lesznek mélyreható változások, de ahogy egyik informátorunk fogalmazott: "már az is sokat fog jelenteni, ha a 2-3 évvel ezelőtt tervezett dolgoknak csak egy része valósul meg" - írják.
Forrásaik szerint két tantárgy esetében volt és van még vita: a magyar és irodalom és meglepő módon az ének-zene tantárgynál.
Az ének-zene tantárgyról csak annyit tudtak meg, hogy ott "nem éppen korszerű irányba mentek a dolgok". A magyar nyelv és irodalom tantárgy esetében az oldal forrásaira hivatkozva azt írja, annyit érzékeltetettek, hogy ott már nem ideológiai viták zajlanak "nemzeti" vagy "nem nemzeti" szerzőkről és kötelező olvasmányokról, inkább az anyag mennyiségéről és tagolásáról szóló szakmai kérdéseket kell tisztázni.
Közleményt adott ki az Emmi: lényeges változtatások lesznek az alaptantervben 2020 szeptemberétől
Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
