Közleményt adott ki az Emmi: lényeges változtatások lesznek az alaptantervben 2020 szeptemberétől

Múlt héten Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. A minisztérium most erre reagált közleményben.

  • Eduline/MTI

Gulyás Gergely miniszter bejelentésére, miszerint nem vezetnek be új Nemzeti alaptantervet 2020 szeptemberétől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a következőket írta:

"A valóság azonban az, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Nemzeti Alaptantervvel kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek a módosítások 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek"

- írja az Emmi közleményében. A Nat átalakítását széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, több mint ezer vélemény, javaslat érkezett a készítőkhöz, és ezek figyelembe vételével alakult ki a kormány elé került javaslat - teszik hozzá.

A minisztérium szerint a módosítások révén a Nemzeti Alaptantervben megjelennek azok a módszertani változások, amelyek lehetővé teszik a "minden korábbinál modernebb, korszerűbb kerettantervek elkészítését is".

Ezen felül felszólítják az ellenzéket és a PDSZ-t, hogy mielőtt felelőtlenül véleményt nyilvánítanának, várják meg, míg felkerülnek az EMMI honlapjára az új kerettantervek. Ezt ugyanis az előzte meg, hogy a a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közleményben jelezete, elfogadhatatlannak tartja hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelték.

Nem lesz új Nemzeti alaptanterv: a PDSZ szerint le kellene mondania az oktatást irányító politikusoknak

Elfogadhatatlannak tartja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy mégsem változik a nemzeti alaptanterv a következő tanévtől és így a jelenlegi "korszerűtlen" dokumentum marad hatályban. Az oktatást jellemző káosz miatt az oktatáspolitikai vezetők lemondását és önálló oktatási minisztérium felállítását követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.