Ez a titok? Már az óvodákban eldőlhet, milyen a sikeres oktatás

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC.

  • Eduline

Ahogy mi si írtunk róla, a 2018-as PISA-eredmények alapján az európai listát Észtország, Finnország, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vezeti, de az élen vannak az osztrák, dán, norvég és német diákok is.

A BBC most utánajárt az észt sikernek, és arra jutott: az óvoda a siker kulcsa - írja a cikkre hivatkozva a hvg.hu. Majdnem minden gyerek jár oviba Észtországban, ahol a gyerekeket tanulni tanítják. Arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát - írják.

Arra buzdítják már egészen kis koruktól kezdve a gyerekeket az óvodákban, hogy tanuljanak meg és merjenek kérdezni. Ennek hatására az iskolaérett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket, nem pedig egy tudásanyag bemagolására - teszik hozzá.

Persze volt honnan tanulni, ugyanis a finnek oktatási modellje volt számukra a minta, amikor függetlenné váltak 1991-ben. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás ingyenes - emelte ki a BBC-nek egy észt középiskola igazgatója. A házi feladatok többségét az interneten oldják meg a diákok. Ott néznek utána a szükséges szakirodalomnak is. Így akár egész nemzedékek válnak profivá az informatika terén. Arról nem is beszélve, hogy iskola után sokkal kevesebb időt töltenek a könyvek felett görnyedve.

Persze a tanárhiány itt is probléma

A tanárokat ugyanis nem tudják megfizetni, ezért komoly hiány van már most is. A fiatal észtek külföldre, elsősorban Finnországba mennek, ahol értik a nyelvet, és így hamar be tudnak illeszkedni. A fizetések pedig sokkal magasabbak, mint Észtországban.

Megállt a zuhanás? Így teljesítettek a PISA-felmérésen a magyar diákok

Tegnap jelent meg a friss, 2018-ban készült PISA-felmérés eredménye. A magyar diákok, bár jobban teljesítettek mint három éve, a pontok még mindig jóval alacsonyabbak, mint a korábbi - 2003, 2006 - felmérésekben elért eredmények.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.