Nincs elég takarító az iskolákban, van, ahol a diákoknak is be kell szállniuk

Országszerte több olyan iskola lehet, ahol nem átmeneti a takarító személyzet hiánya. Egy budapesti gimnáziumban heti két alkalommal a diáknak is segíteniük kell, igaz, ez nem kötelező - számolt be az RTL Klub kedd esti híradója.

  • Eduline

Az RTL Híradónak először egy néző írta meg, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban hónapok óta takarítóhiánnyal küzdenek, ezért a diákoknak is be kell szállnia a munkába. A híradónak ezt az intézmény igazgatója elismerte: a kényszerhelyzet miatt intézményi egyeztetés és a szülők tájékoztatása után a diákokat is bevonták a munkába, akik heti két alkalommal -önkéntes alapon - segítenek kitakarítani a termeket.

A Független Diákparlament elnöke, Tasi Zsuzsa a híradónak azt mondta: a takarítók fizetése az iskolákban nagyon alacsony, ezért inkább magáncégekhez mennek. Szerinte a probléma nem újkeletű és nem is egyedi, és bár a takarításban való részvétel nem kötelező a diákok számára, hosszútávon nem lehet megoldás.

A szervezet információi szerint országszerte több olyan iskola is van, ahol nem csupán átmeneti a takarítóhiány: ha sikerül is találni, a dolgozó pár hétnél nem marad tovább.

A híradó megkereste a Klebelsberg Központot is, akikhez elmondásuk szerint egy iskolából sem érkezett bejelentés takarítási problémák miatt. A takarító személyzet biztosítása egyébként a tankerületi központok feladata.

Nemcsak takarítókból, hanem tanárokból is égető a hiány az iskolákban: több intézményben a sajátjukon kívül még jópár tárgyat tanítanak a pedagógusok, van, ahol pedig a tanári végzettséget sem várják el. Az iskolák trükkökkel próbálják megfizetni a rengeteg túlórát. A Pedagógusok Szakszervezete friss felmérése szerint a tanárok átlagosan hetente 56 órát dolgoznak.

Akkora a tanárhiány Zuglóban, hogy a szülők is a tankerülethez fordulnak

Nyílt levélben fordultak a közép-pesti tankerületi központ igazgatójához a szülők a tanárhiány, a sérült gyerekek megfelelő ellátásának hiánya, a gyakori intézményvezető-váltások és a kinevezések körüli visszásságok, illetve az iskolai épületek rossz állaga miatt. Szerintük a tankerület eddig munkájának egy része csak látszatintézkedésekből állt. A zuglói problémák máshol is jelen vannak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.